Technikatörténeti szemle 23. (1997-98)

TANULMÁNYOK - Gjurov Viktor: Egy elfelejtett térképész – Kanitz Fülöp Félix, a „Balkán Kolumbusza”

ugyan felkutatták a keleti részt, de a középső és nyugati része teljes egészében fehér folt volt az utazók számára. A térképeken a hegylánc konfigurációja, magasságviszonya teljesen tévesen voltak megbecsülve és maga a hegység neve is ismeretlen volt. A hegylánc egyes részeinek neveként szerepelt addig a török Hodzsa-Balkan, bolgár Sztara Planina, maga Kanitz is azt hitte még 1868-ban is, hogy csak a hegység egy részének a neve, de kutatásai alapján megállapította, hogy ez a Balkán-hegység egészének a török, illetve a bolgár neve.

8 Kanitz Félix nagy kitartással végezte el ezt a munkát. Kutatásai alapján geognosztikai, geológiai, klimatikai és vegetáció szempontból három részre osztotta a Balkán-hegységet: a Kelet-Balkán a Fekete-tengertől Szlivenig, a Közép-Balkán Szliventől az Iszkar folyóig és a Nyugat-Balkán az Iszkartól a Timok folyóig.

9 Ő fedezte fel a Balkán-hegység egyik legjelentősebb részét, amelyet elnevezett Szveti-Nikola Balkánnak. A nevet Kiepert már 1871-ben elfogadta, amely 1864-ig ismeretlen volt. A Balkán-hegyláncnak legjelentősebb nyugati emelkedése ez, amelyben a Timok, Temszka, Lom, Cibrica és Ogoszt folyók forrásai vannak, s amelynek nyugati nyúlványai adják a néprajzi határt a szerbek és a bolgárok között.

10 Az átkelők megállapítása katonai, gazdasági és politikai szempontból is nagyon fontosak voltak. Kanitz Félix tizennyolcszor kelt át a Balkánon és 30 átkelőt jelölt be, éspedig a Kelet-Balkánon kilenc, a Közép-Balkánon tizenöt és a Nyugat-Balkánon hat átkelőt. Tizenhétnek a magasságát is megmérte.

11 Az utazót az a kérdés is foglalkoztatta, hogy a mintegy 600 kilométer hosszú Balkán-hegység több helyen van-e folyóvölgyektől áttörve. Miután végig bejárta, megállapította, hogy a Balkán mindenütt vízválasztó, elejétől a végéig, a szerb határtól a Fekete-tengerig és sehol sincs áttörve másutt, csak egy helyen, a Dunába folyó Iszker völgyével.

12 Az Iszker-áttörést, ezt a természeti szépségekben páratlan folyóvölgyet, Kanitz Félix kutatta át először. Barátja, Lejean halála előtt hozzá Intézett utolsó levelében mintegy végső akaratként hagyta rá ezt a munkát. A völgyben több római castellum maradványain kívül 45 községet fedezett fel és megállapította, hogy ez a völgy nem alkalmas egy hadsereg átkelésére. Nagyon fontosak magasságmérései is. Aneroid barométerrel Dél-Szerbiában hat, Bulgáriában kettőszáznyolcvanhárom hely magasságát mérte meg alapos pontossággal. Kanitz Félix előtt a Balkán legmagasabb pontját 1700 méternek tartották, míg ő megállapította, hogy a legmagasabb pont 2330 méter. Szintén nagyon fontosak a klímára, ásványvizekre, flórára és faunára vonatkozó megfigyelései és adatai.