Technikatörténeti szemle 23. (1997-98)

TANULMÁNYOK - Gjurov Viktor: Egy elfelejtett térképész – Kanitz Fülöp Félix, a „Balkán Kolumbusza”

Olaszországi útjáról visszatérve a következő évben ismét nagy feladattal bízta meg az lllustrirte Zeitung, amely sorsdöntő lett Kanitz Félix életében. 1858-ban a Nyugat-Balkán népei a török elnyomás láncait próbálták magukról lerázni és ez felkeltette Európa rokonszenvét. Kanitz Félix beutazta a harcok színtereit. Járt Boszniában, Hercegovinában, Montenegróban, majd Dalmáciában is. Az utazásairól írt cikkei és rajzai 1858-59-ben jelentek meg a hetilapban, ahol dolgozott „Reiseskizze aus Bosnien und Montenegro" címen. Ez a nyugat-balkáni útja nemcsak azért volt fontos, mert innen igen értékes rajzokat közölt, de főleg azért, mert ekkor látta világosan először, hogy milyen hiányosak az európai tudománynak a Balkánra vonatkozó ismeretei. Ekkor döntött úgy Kanitz Félix, hogy megpróbálja felfedezni az Európa számára is ismeretlen területeket. Még ugyanebben az évben bejárja Szerbiát, és a következő évben Bulgáriát, majd folyamatosan visszatért ezekre a területekre. Munkáiról recenziókat a kiváló szlavista Franz (Franjo) Miklosich (1813-1891) írt. Az 1861 márciusában megjelenő első ismertetésében többek közt megjegyezte, hogy Kanitz Félix kutatásai teljesen újszerűek a tudományban, mert az adatokat a terepen, vagyis helyben gyűjtötte össze. Éppen ezért Miklosich javasolta, hogy még ugyerjez év nyarán biztosítsanak Kanitz Félix számára 1000 ezüst forint ösztöndíjat Észak-Bulgária és DélSzerbia tanulmányozására. A filozófiai-történelmi osztálynak 1864. április 29-én írt levelében Kanitz Félix újfent hangsúlyozta, „hogy akkor szándékozik további tanulmányi utakra indulni, miután munkái megjelentek és ezekkel kapcsolatosan bátorítást kap majd jóindulatú recenziók formájában, mert kutatási eredményei jelentős új adalékokat ígértek eme kevésbé ismert vidékek földrajzához, történelméhez". Kanitz Félix nem egy ízben hangsúlyozta leveleiben, amelyet a szlavisztikai osztálynak írt, „hogy meg kívánja látogatni még egy pár alkalommal az általa már beutazott helyeket, mert ily módon tanulmányaiban nagyobb pontosságot és hitelességet tud elérni". Gyakorlatilag Közép-Európában a Balkán-félsziget megismerése még gyerekcipőben járt, ha abból indulunk ki, hogy Kanitz Félix az 1862-től 1864ig és 1868 évi utazásairól Alekszinactól Vidinig és Ruszéig azért készített térképet, hogy ezekkel tájékoztassa a Bécsi Akadémiát. Hiába voltak Ami Boué 1840-ben kiadott-térképei (La Turquie d'Europe, 1840) és Kiepert (General-Karte der europäischen Türkei. 4 Blätter. Berlin, 1853), ezek a helyszínen nem voltak használhatóak. Felettébb érdekes kérelmet nyújtott be Kanitz Félix a filozófia-történelmi osztálynak 1868. június 8-án. Ebben megemlíti, hogy a támogatásra azért