Technikatörténeti szemle 23. (1997-98)

TANULMÁNYOK - Gjurov Viktor: Egy elfelejtett térképész – Kanitz Fülöp Félix, a „Balkán Kolumbusza”

volna szüksége, mert tanulmányutat tervez az addig majdnem ismeretlen bolgár területen, amely Lom, Nikopol, Lovecs, Szamokov, Szófia és Pirot között terül el. Továbbá kifejezi szándékát e vidék többszöri beutazására az elvárható történelmi, régészeti és topográfiai kutatások miatt. Emellett annak az elhatározásnak ad hangot, hogy a Balkán-hegység szorosait is tanulmányozná, így céljai között szerepelt az Iszkar folyó balkáni szorosa Pleven, Ihtaman, Vraca, Berkovica, Csiprovec városok meglátogatásával. Tudományos megfigyeléseit tervezte dokumentálni térképekkel és illusztrációkkal, majd leadni az Akadémiai Értesítőnek. Napi- és hetilapokban addig megjelent rajzai és cikkei után 1864-ben kiadta első nagy dolgozatát Bulgáriáról „Bulgarische Fragmente" címen

2

. 1866. június 18-áh pedig felolvasta a Bécsi Tudományos Akadémián „Reise in Süd-Serbjen und Nord-Bulgarien" c. munkáját, amely még ugyanebben az évben megjelent az akadémia Denkschriftjeiben.

3 Kanitz Félix és a bolgár kérdés Ahhoz, hogy megértsük Kanitz Félix felfokozott érdeklődését a bolgár nép múltja, jelene és jövője iránt, röviden fel kell vázolni az 1860-tól 1878-ig terjedő időszak politikai és történelmi eseményeit, amelyek kialakították a felfedezőben ezt az érzést. Mindjárt Nisbe érkezése napján szemtanúként élhette meg a kialakult helyzetet. „1860. július 15-én az öreg templom melletti nagy téFen a nisi keresztény község ünnepi hangulatban gyűlt össze. Meghívásukra én is megjelentem. A szimatrom messzire elhalló kalapácsütései folyamatosan kongtak. Végre feltűnt a piroti úton egy tarka menet eleje. A keleti ritust jellemző megvesztegető gazdag pompával közeledett a nap hőse, a Konstantinápolyból küldött új pásztor. Megtartotta bevonulását a kerület székesegyházába. A beiktatás fényét több püspök, közöttük a szamokovi is emelte. De a gazdag látványosság okozta örömérzést már az istentisztelet alatt nyomott hangulat váltotta fel. Ugyanis a Fanar által küldött főpap nem tudott egy szót se bolgárul."

4 A görög főpapok elköltötték az egyházak vagyonát, hogy ha a törökök nem is akadályozták iskolák építését, ne legyen a bolgároknak miből felépíteni a saját templomukat. 1864-ben az Oesterreicheische Revue-ben írt egy cikket Kanitz Félix, később, 1871-ben az Augs. Alig. Zeitungban ismerteti a kérdést és hirdeti a bolgár egyház szükségességét. A Fanar természetesen minden eszközt megragadott, így a Monarchia hivatalos köreinek a támogatását is igyekezett megnyerni, mivel ekkor az Osztrák-Magyar Monarchiának befolyása nagy volt Törökországban. Andrássy Gyula gróf külügyminiszter azonban azon az állás-