Technikatörténeti szemle 23. (1997-98)
TANULMÁNYOK - Ékes Miklós: A felvonótechnika rövid fejlődéstörténete
Ettől az időponttól figyelhető meg a törekvés, hogy a felvonók ne csak működésképesek, hanem kellően biztonságosak is legyenek. A római Colosseum is az első században épült. A hajdani Circus Maximust annak idején a legkorszerűbb színpadtechnikai (szcenikai) berendezésekkel, nevezetesen az első süllyesztő rendszerű liftekkel szerelték fel. Nagyon hatásos lehetett, amikor az arénában váratlanul feltűnt egy, két vagy több gladiátor, és a váratlanul felszínre emelt más gladiátorokkal vagy A „Colosseum" színpadtechnikai emelője vadállatokkal ádáz csatát vívott. Né(rekonstmkció) h.£ n y felvonó maradványa a mai napig fellelhető. Persze csak puszta kőfalakat (felvonóaknát) és néhány, a pince talajába ágyazott keretgerendát lehet látni. Az ókor tapasztalatait összefoglaló első szakkönyvet „De Architectura" címmel Vitruvius írta. Tíz könyvében az építészet, az építőanyagok és az emelőberendezések területén leírja mindazokat az ismereteket, amelyekkel abban az időben rendelkeztek. A korai középkorban - a rabszolgaszerző háború elmaradásával - elfogyott a munkaerő, az igásállatok alkalmazásával kapcsolatban pedig még kevés volt a tapasztalat. Felvonót csak azokban a bányákban tudtak létesíteni, amelyek közelében megfelelő vízhozamú patak, folyó volt található. Egy leírás és a hozzá tartozó rajz szerint ezeket úgy telepítették, hogy a vizet egy nagy készenléti medencébe vezették. A medencére két kifolyót szereltek, * melyeket karokkal vezérelhető tolózárakkal szereltek fel. A tolózáraktól egyegy rövid csatorna vezette a vizet a felülcsapott kettős vízikerékre, ily módon egy ügyes felvonókezelő - kellő tapasztalat megszerzése után - el tudta végezni a teheremelés nagy figyelmet igénylő műveletét. Görögországban a „Meteora" kolostorok nevezetes turisztikai látványosságok. A XIV. században kezdték építésüket egy-egy kiemelkedő, hihetetlenül meredek sziklakúp tetején. Felvonó nélkül nem épülhettek, nem működhettek volna. Az Aiosz Nikolaosz tu Anapafsza (Csöndes Szent Miklós) kolostornál már messziről jól látható a „felvonó". Manapság csak teherszállításra szolgál és elektromos emelő segítségével működik, de mellette, kikötött vonókötéllel, megmaradt az eredeti függőlegestengely-elrendezésű hajtószerkezet. Négy szerzetes hajtotta, biztonsági berendezése nem volt. 1556-ban írta Georgius Agricola a „De re metallica" című könyvet. Leírja és ábrák segítségével bemutatja a bányászati módokat és a bányafelvonókat is.
