Technikatörténeti szemle 23. (1997-98)

TANULMÁNYOK - Palló Gábor: Német–magyar kapcsolatok a XX. századi természettudományban

14 Eötvösről számos életrajz készült. Pl. M. Zemplén Jolán-Egyed László: Eötvös Loránd. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970. 15 Eötvös hatása Einsteinre a mai napig vitatott kérdés. Nem az a probléma, hogy a gravitációs mérések megerősítései-e az általános relativitáselméletnek, hanem, hogy mikor ismerte meg őket Einstein: az elmélet kidolgozása előtt vagy után. Azaz a mérési eredmény inspirálta-e Einsteint vagy a kész elmélet kísérleti megerősítésének kell-e tekinteni. Lásd Erről József Illy: Einstein und der Eötvös-Versuch: Ein Brief Albert Einsteins an Willy Wien. Annals of Science. 46. (1989) 417-422. 16

Szénássy Barna: Kőnig Gyula. Budapest, 1965. 17 J. König. Neue Grundlagen der Logik, Arithmetik und Mengenlehre. Leipzig, 1914. 18 G. Palló: Philip Lenard alias Lénárd Fülöp. Periodica Polytechnica. 32. (1988) 197-202. 19

Szőkefalvi-Nagy Zoltán: A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Vándorgyűlései (1841-1933). Orvostörténeti Közlemények. (1969) 47. 20 Vö. pl. Királyföldi Erika: Az Uránia Magyar Tudományos Egyesület és az Uránia című (1900-1925) ismeretterjesztő folyóirat működésének és történetének ismertetése. Technikatörténeti Szemle. 12. (1980-81) 237-243. 21 Vö. Szabadváry F., id. mű 48. o. 22 Szőkefalvi-Nagy Zoltán: llosvay Lajos. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1978. 23 Vö. G. Palló: George de Hevesy in Hungary. Marx György (szerk.): George de Hevesy 1885-1966. Festschrift. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988. 131-136. 24 Putnoky Hevesyvel közösen írt cikket a Rutherford laboratóriumból keltezve: G. Hevesy-L. Putnoky: Über die Diffusion des Urans. Phys. Z. 14. (1913) 63. 25 Szálai Sándor életrajzát lásd pl. Daróczy Zoltán, Fizikai Szemle, (1979) 189. 26 Vö. Magyari Zoltán id. mű. 27 Szabadváry Ferenc: Winkler Lajos. Akadémiai Kiadó, Budapest 1975. 28 Végh Antal: Schulek Elemér. Magyar Kémiai Folyóirat (1964) 11. 29 Eötvös tanítványairól lásd Magyarok a természettudomány és technika történetében. Főszerk.: Nagy Ferenc. OMIKK Budapest, 1992. 30 Kempler Kurt: Weszelszky Gyula a magyar radiokémia úttörője. Orv. Htl. 114. (1973) 455. 31 Füstöss László: Ortvay Rudolf. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1984. 32 Vö. Palló Gábor: A XX. század második felének fizikája Magyarországon. Fizikai Szemle (1992)417-442. 33 Tarján Imre, Fizikai Szemle. (1978) 114. Morlin Zoltán, Fizikai Szemle (1978) 116. 34 Z. Gyulai, D. Hartly, Zeitschrift f. Physik. (1928). 35 F. C. Wagner: Zoltán Bay, Atomic Physicist, a Pioneer of Space Research. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1985. 36 G. Palló: Dyes. Chromatography and Biochemistry: the Case of László Zechmeister. Workshop on the History of Chemical Technology, Jerusalem 1990. 37 Móra László: Zemplén Géza, a hazai tudományos szerves kémia megalapítója (1883-1956). Budapest, 1971. 38 Életrajzaikat lásd 29-ben id. OMIKK kiadványban. Szénássy Barna: A magyar matematika története. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970. 39 G. Palló: A Case from the Peripheries: the Background of the „Hungárián phenomenon". XVII. IUHPS Congress. Berkeley, California, 1985. - Palló Gábor: A magyar jelenség. Fizikai Szemle. (1991) 408. 40 Kunfalvi Rezső: Az Ortvay-kollokviumok szerepe a magyar fizika történetében. MTESZ Konferencia Budapest, 1973. 41 Palló Gábor: Magyar jelenség, id. cikk 410-411. o. 42 G. Palló: The Second Step of Emigration: toward the New Centers. Periodica Polytechnica. 34(1991)78-86. 43 Ch. Weiner: A New Site for the Seminar: the Refugees and American Physics in the Thirties. In: Intellectual Migration, Europe and America, 1930-1960. Ed. D. Fleming, B. Bailyn, Harvard University Press, Cambridge, Massachusetts, 1969. - P. Hoch: Migration and the Generation of New Scientific Ideas. Minerva 25. (1987) 209.