Technikatörténeti szemle 23. (1997-98)

Krónika - Radnai Jenő: „Magn ... óh, már száz éves. 1898–1998” című időszaki kiállítás

módszert, amellyel e rezgéseket mechanikai rezgéssé lehet alakítani. Most már csak az volt hátra, hogy a rezgések időtől való függését a térben ügyesen leképezzék, majd egy. térbeli letapogatással ügyesen rekonstruálják. Tudjuk, hogy ez először Edisonnak sikerült, a fonográf 1877-ben történt megalkotása az a mérföldkő, ameHyel az istenek hatalma az emberi hangon, sőt mindenféle hangjelenség felett megtört. 1898-ban, 21 évvel Edison zseniális felfedezése után a dán Poulsen igencsak ügyes ötlettel jelentkezett. A rezgések idő-tér transzformációjának megoldásához az időtengelyt egy egyenesre vetítette, nevezetesen egy acélhuzalra. Az acélhuzalra azonban nem a mechanikai rezgéseket rögzítette, hanem ezeket előbb átalakította elektromos rezgésekké, s ezekkel mágneses állapotváltozásokat hozott létre a huzalban. A mágneses permanencia segítségével a huzalban így a hangrezgéseket sikerült pontosan leképzeni, csak fel kellett tekercselnie a huzalt, és zsebre vághatta a legszebb hangú operacsillag hangját. A lejátszás a felvétel megfordítása révén történt, a mágneses jelekből elektromos jeleket, ezekből mechanikaiakat, majd végül levegőrezgéseket állított elő. Mai ismereteink birtokában elcsodálkozunk ügyességén: az elektroncső feltalálása előtt, erősítők nélkül oldotta meg feladatát, valóban kiérdemelte az istenek ajándékát, a hang megörökítésének adományát. Hölgyeim és Uraim, tisztelt Vendégeink! E találmány századik születésnapját köszöntjük ezzel a kiállítással. Az elmúlt száz évben sok változáson ment át és megannyi ügyes, pontosabban szólva zseniális ember járult hozzá a hangrögzítés sikeréhez. Ezek között ott vannak hazánk fiai is. Nézzék meg a kiállított készülékeket, számos magyar gyártmányt találnak, ezek nélkül nem jöhetett volna létre a mai magyar hangkultúra. Több magyar gyár vett részt a magnógyártásban, s volt idő, amikor például stúdiómagnókból Magyarország gyártotta a világon a legnagyobb sorozatot. De az otthoni magnózáshoz is készültek készülékek, s a magyar gyártmányú kompakt kazettás magnók is szép számmal kerültek ki a forgalomba. A mágneses jelrögzítés természetesen nem maradt meg a hang szolgálatánál. Ma már mindenféle információt tudunk mágnesesen rögzíteni, a képet, az adatokat, az írást és a grafikát. A számítógépeink talán legfontosabb részei, a hajlékony lemezek és a merevlemezek mágneses elven rögzítik az adatokká átalakított információt. S nem hiszem, hogy messze járunk az igazságtól, ha feltételezzük, a mágneses jelrögzítés perspektívái még korántsem zárultak le. A rögzítési sűrűség még tovább fokozható, és egészen kis helyen hatalmas mennyiségű adat tárolása lesz lehetséges. Egy nemrégiben megjelent tudományos közlemény szerint elméletileg lehetséges a világ egyik legnagyobb könyvtárának, a British Museum könyvtárának teljes állományát egy kb. 450 köbmilliméter méretű, tehát mintegy körömnyi térfogatban rögzíteni.