Technikatörténeti szemle 23. (1997-98)

Krónika - Radnai Jenő: „Magn ... óh, már száz éves. 1898–1998” című időszaki kiállítás

Ha ezt Poulsen tudta volna, bizonyára meggondolja, megelégszik-e a hangrögzítés megvalósításával. Kétségtelen azonban, hogy ezzel a találmánnyal kezdődik az információs forradalom. Kérem, képzeljék magukat abba a korba, a századforduló korába. Mondjuk Párizsba. 1900-at írunk. Az utcán konflisok közlekednek, a legfrissebb híreket az újságok különkiadásokban hozzák nyilvánosságra, és rikkancsok viszik az utcára. Még nincs rádió, televízió, a telefon valami különleges új találmány, az urak cilindert hordanak, a hölgyek hosszú, krlnolinos szoknyát. Nagy a nyüzsgés, világkiállítás van. Itt fantasztikus újdonságok láthatók, villamos világítás és ló nélküli, mégis mozgó kocsi. Az osztrák pavilonban óriási az izgalom, őfelsége a császár, I. Ferenc József jön. A kiállítás egyik szenzációját, a Poulsen-féle telefonográfot akarják neki bemutatni. Talán megtetszik neki, talán elrendeli használatát, és akkor megindulhat a gyártás. Igen, itt a császár, magyarázzák neki a készülék működési elvét, a háttérből azonban integet az udvari főtanácsos, hogy nem szabad őfelségét fárasztani, siessenek. A főmérnök ekkor odatartja a mikrofont a császár elé, és alázatos meghajlással jelzi, hogy részéről befejezte a bemutatót. Őfelsége a császár erre kegyesen megszólal: Diese neue Eríindung hat mich sehr interessiert und ich danke sehr für die Vorführung derselben. Exner udvari főtanácsos úr ezután udvariasan lekonferálja őfelségét: Seine Majestát der Kaiser hat die gnadelige Worte anláBlich seines Besuches an der Austellung der österreichischen Erwerbungen an der Pariser Weltaustellung in den Apparat gesprochen. Hölgyeim és Uraim, engedjék meg, hogy amikor ezt a kiállítást megnyitottnak nyilvánítom, annak a meggyőződésemnek adjak hangot, hogy egy valóban érdekes és nagy figyelmet érdemlő, beláthatatlan jövő előtt álló találmány századik születésnapját ünnepeljük. Radnai Jenő