Technikatörténeti szemle 23. (1997-98)

Krónika - Kiss László: Kiszely Gyula (1911–1977)

egy vízikerék meghajtású hámort és az 1980-as évek elején megkezdték egy „Kohászati Skansen" kialakítását a műemléki nagyolvasztóval szembeni területen. A Kohászati Múzeum szervezési munkálataival párhuzamosan - a kényszerítő körülmények által is sürgetően - folytak a budapesti Öntödei Múzeum megalapításának munkálatai a kezdeményező Kiszely Gyula szakmai irányításával, egész életpályája talán legkiemelkedőbb alkotásaként. 1964-ben a Budapest, II., Bem József u. 20. sz. alatt az 1845-ben épített Ganz Törzsgyár működését megszüntették és lebontásra átadták a Fővárosi Tanácsnak, a terület más célú (lakótelep építése) hasznosítása szándékával. Meg kell említeni, hogy a Ganz Törzsgyár Európa első kéregöntödéje volt, melyben 1897-ig Ganz Ábrahám, 1898-tól Griffin amerikai mérnök szabadalmai alapján kéregöntésű vasúti kerekeket, Mechwart András szabadalma alapján pedig malomipari - és egyéb - hengereket gyárotottak 1964-ig. A gyár termékei úgyszólván az egész világba eljutottak. A Törzsgyár ipari építészeti emlékeink között is kiemelkedő jelentőségű jellegzetes séd-tetős favázas épület, mely eredeti berendezéseivel érzékelteti a XIX. századi öntödék technikai fejlettségét. (A leállítás előtti utolsó munkanapon a teljes gyártási munkafolyamatról film készült.) Az eredeti berendezésű Törzsgyár ipari műemlékként való megőrzését és múzeummá alakítását a Kiszely Gyula által 1956-ban alapított Kohászati Történeti Bizottság nevű testület (elnöke dr. Schleicher Aladár ny. egyetemi tanár, titkára Kiszely Gyula) kezdeményezte a Művelődésügyi Minisztérium Műszaki Emlékeket Nyilvántartó és Gyűjtő Csoportjával szorosan együttműködve. Az érvek és indokok alapján a Fővárosi Tanács jóváhagyta a lebontásra ítélt Ganz Törzsgyár ipari műemlékként való megmentése és ipari múzeummá alakítása tervét, s az épületet térítésmentesen átengedte a Művelődésügyi Minisztériumnak, de feltételként szabta a helyreállítást és múzeumi kialakítást. A vállalat kötelezettség teljesítését a művelődési és a kohó- és gépipari szaktárcák 1965. évtől anyagi hozzájárulásukkal biztosították. (A KGM. 2,1 millió, a Műv. Min. kb. 800 ezer Ft-ot adott a célra.) A Ganz Öntödei Múzeum - egyben ipari műemlék - a Művelődésügyi Minisztérium intézményeként 1969-ben nyílt meg az öntőcsarnok eredeti berendezésének és a hazai vas- és fémöntészet fejlődéstörténetét bemutató állandó kiállításának megnyitásával. A szakmai kialakítói, berendezői munkák kidolgozója, irányítója, kiállítás forgatókönyvének megírója Kiszely Gyula, aki 1972-ig - nyugállományba vonulásáig - az Öntödei Múzeum első vezetője is volt. A múzeum berendezését fiával ifj. Kiszely Gyulával együtt végezték, aki múzeumvezető utódja lett. A múzeumot 1969. szeptember 24-én Molnár János művelődésügyi miniszterhelyettes adta át ünnepélyes keretek között a Kohó- és Gépipari