Technikatörténeti szemle 23. (1997-98)

TANULMÁNYOK - Palló Gábor: Német–magyar kapcsolatok a XX. századi természettudományban

1924 és 1926 között azonban ösztöndíjasként Göttingenben tanult tovább, ahol Pohl mellett dolgozhatott. Itt talált rá arra a témára, amely később egész életében foglalkoztatta: a kristályok fizikai sajátosságainak és növekedési mechanizmusának kutatására.

33 Nemzetközileg híres kísérlete, melyet már itthon végzett Hartly Domonkossal 1928-ban,

34 a szilárdtestfizika ígéretes kezdetét jelentette magyar földön. Akármilyen releváns is volt azonban Gyulai munkája a maga korában, a kísérleti fizikai művelése szempontjából különlegesen kedvezőtlen körülmények később egyre távolabb sodorták a nemzetközi élvonaltól. Másrészt viszont éppen ez inspirálta a tudományból lassanként teljesen kivesző közvetlen természetmegfigyelésre rendkívül egyszerű, szellemes kísérletezésre. Tanítványai számára ez a klasszikus, Göttingenből származó és mindvégig erre tekintő kísérletező szemlélet rendkívülien inspiratív volt. Gyulai az ő révükön is emelkedett a XX. századi kísérleti fizika egyik legnagyobb hatású kutatójává Magyarországon. Bay Zoltán (1900-1992)

35 szintén Budapesten járt egyetemre, de 1926-tól 1930-ig Berlinben dolgozott az ottani Collegium Hungaricum és a Notgemeinschaft der Deutschen Wissenschaften ösztöndíjasaként. Ezután előbb Ortvay tanszékét örökölte Szegeden, majd a Tungsram-laboratórium vezetője lett Budapesten. Bay elsőrangú tudományos eredményei mellett (amelyek közül kiemelkedik az elektron sokszorozóval működő atomszámlálás és a Hold-radar kísérlet), a fizika új szellemét is meghonosította Magyarországon. Az elmélet, a kísérlet és a gyakorlati alkalmazás természetes, belső egysége Bay munkásságában jelent meg először a magyar fizikában, és éppen ennek a gondolkodásnak köszönhető, hogy megalakult az Atomfizikai Tanszék a Műszaki Egyetemen, mégpedig az ő kérésére és tervei szerint, de a Tungsram finanszírozásával. Ez volt az első és sokáig az egyetlen tanszék a szakterületen Magyarországon. A Németországban indult, Magyarországon kiemelkedően sikeressé vált tudósok jellegzetes képviselője volt Zechmeister László (1889-1972).

36 Tudományos alapképzettségét a korszak egyik legkiemelkedőbb szerves kémikusa, Willstátter mellett szerezte meg. Egyetemre Zürichben járt, de mesterét követte Berlinbe is. 1923-ban professzornak nevezték ki Pécsre, és itt igen korszerű tudományos műhelyt épített ki, mely a növényi festékek vizsgálatában és a kromatográfiás eljárások kifejlesztésében alapvető eredményeket ért el. Közben mindvégig őrizte szakmai kapcsolatát Willstátterrel, és az ottani munkatársakkal. Más kérdés, hogy a második világháború idején áttelepült az Egyesült Államokba, és a California Institute of Technology professzora lett. Nem érdemes részletezni, de megjegyezni feltétlenül, hogy a szerves kémia másik kiemelkedő magyar képviselője, Zemplén Géza (1883-1956) a