Technikatörténeti szemle 23. (1997-98)

ICOHTEC ’96 „Műszaki Múzeumok és Technikatörténet” szekció előadásai - Németh Györgyi: A gyűjtemény, a közösség és az ember – A Mezőgazdasági Gépmúzeum Mezőkövesden

NÉMETH GYÖRGYI* A GYŰJTEMÉNY, A KÖZÖSSÉG ÉS AZ EMBER A Mezőgazdasági Gépmúzeum Mezőkövesden A gyűjtemény A Mezőgazdasági Gépmúzeum gyűjteménye gazdag. A leltárkönyv szerint 150 motorikus erőgépből, 100 egyéb gazdasági gépből és mintegy 1000 ké­zieszközből áll, amelyek zöme gyári készítésű. A kiállítási terület nagysága ma 2685 m 2 . A kiállítás célja bemutatni, hogyan használták fel a középbirto­kos és a kisparaszti gazdaságok a különböző energiaforrásokat egy adott te­rületen - Mezőkövesden és környékén - és egy adott időszakban - a XIX. század vége és az 1950-es évek között. Az állati izomerőt fogaskerekek és áttételek segítségével alakítja át forgó mozgássá az ősi erőgép, a járgány. Gyári készítésű formáit az 1880-as évek­től használták nagy számban Mezőkövesden főleg a gabonacsépléshez, de darálók, olajütők, kendertörők és víziszivattyúk hajtására is, amíg a robba­nómotorok a helyükre nem léptek a XX. század első évtizedeiben. A múze­umban található az ország legnagyobb lovasjárgány-gyűjteménye, amely­nek különleges darabjai a harangkerekes és koronajárgányok. Az élettelen energiaforrások közül a szelet a helyi kertészek szélmotorok működtetésére hasznosították, melyekkel vizet szivattyúztak. A múzeumban látható példány részben rekonstrukció, ám a fényképen fennmaradt, ún. amerikai rendszerű szélkerék hű mása. A Bükk-hegység közelsége miatt Mezőkövesd és környéke vízfolyásban bővelkedő terület, ezért sokfelé épült vízimalom a gabona őrlésére. Eredeti­leg Bükkábrányban állt az a Szent Jánosról elnevezett felülcsapó malom, amelyet bunkós kendertörővel kiegészítve a múzeum udvarán részben újra felépítettek. A vízi erő korszerűsített felhasználását reprezentálja a főleg Bor­sod megyében gyakori Francis- és a Heves megyében kedvelt Bánki-turbina. A gőzenergiát meglehetősen későn kezdték alkalmazni Mezőkövesden, mivel az első stabil gőzgépet csak a XX. század elején állították fel a Jordán * Miskolci Egyetem, Magyar Történeti Tanszék, 3515 Miskolc-Egyetemváros

Next

/
Thumbnails
Contents