Technikatörténeti szemle 23. (1997-98)

ICOHTEC ’96 „Műszaki Múzeumok és Technikatörténet” szekció előadásai - Molella, Arthur P.: Viharos időjárás: „Tudomány az amerikai életben” kiállítás és változó klíma a műszaki múzeumok számára

gétől, amelyet Bob Post ismertetett, a Smithsonian engedett a nyomásnak és éppen, amíg én most beszélek, változtatásokat hajt végre - nem olyan drasztikusakat, mint amilyenektől féltünk, mindazonáltal változtatásokat. Mit tettünk mi, hogy belekeveredtünk a kulturális háborúk tudományos frontjába, a tudományos közösség koncentrált támadásába a természettudományok tudósai ellen, elsődlegesen az egyetemeken, de most már a múzeumokban is? Mit sugall a mi tapasztalatunk a műszaki múzeumok jelenlegi helyzetére nézve? Bob (Post) ismertette azokat a belső intézményi tényezőket, amelyek a kritikai elbeszélő kiállítások divatjához vezettek a Smithsonianban és feltárta azokat a velejáró belső hibákat, amelyek az ilyen kiállításokat kitették az elszenvedett kritikáknak. Amint ő hangsúlyozta, a „SAL" elsősorban kritikai elbeszélő kiállítás. Rövid megjegyzéseimben nem a belső helyzetre szeretnék összpontosítani, hanem azokra a külső tényezőkre, amelyek jelenlegi problémáinkhoz vezettek a szponzorokkal és a médiával. Nem sokkal korábban volt egy időszak, amikor a Smithsonian tudományos-műszaki kiállításai immúnisoknak látszottak az ellentmondásokkal szemben. A Nemzeti Légi és Űrmúzeumot gyakorlatilag szentnek és érinthetetlennek tekintették és alig volt olyan eset, hogy az Amerikai Történeti Múzeum műszaki kiállításait kritizálták volna. Problémánk inkább abban állt, hogy a sajtóval észrevetessük azokat, és az újságírókat és a közönséget gondolatokat hordozó vitákra késztessük a tudományról és technikáról. Nagyon csalódottak voltunk például, amikor „A változás gépei" kiállításunknak az amerikai ipari forradalomról csak igen felületes sajtóvisszhangja volt, a „na, de ilyet!" típusból - és mindez akkor, amikor olyan keményen dolgoztunk, hogy eltávolodjunk a gépnek mint ikonnak hagyományos ábrázolásától, hogy olyan társadalmi kérdéseket vessünk fel, mint a termelés, a munkaerő, a fogyasztás stb. Mi van a „SAL"-on, amely hirtelen megváltoztatta a képet? Amit igyekeztünk a legszélesebb értelemben megtenni, az volt, hogy a múzeumi kiállítások birodalmában alkalmazzuk Mel Kranzberg rendelkezését, azaz a tudományt és technikát „összefüggéseiben" tekintsük - vagyis a társadalmi változások és értékek összefüggéseiben. A kiállítás premisszája az, hogy a tudományos kutatás és a tudományra alapozott technika az amerikai életben az elmúlt 125 év leghatalmasabb változtatási tényezőjeként jelent meg és hogy a tudomány komplex vállalkozássá fejlődött, amelyet az amerikai kultúra minden szempontja átsző. Mintegy két tucat esettanulmányt felhasználva 1876-tól a jelenkorig, a „SAL" feltárja a tudomány, a technika és a társadalom kritikus metszéspontjait, beleértve egy úttörő kémiai laboratórium alapítását egy amerikai egye-