Technikatörténeti szemle 23. (1997-98)

ICOHTEC ’96 „Műszaki Múzeumok és Technikatörténet” szekció előadásai - Klein, Heijo: Műszaki haladás az Ipari Kor művészetében

Alapzaton áll, éppen szemben Deutz külváros, a motorgyártás helyszínének pályaudvarával meg a Ford Művek irodaépületével. Ez az elhelyezés a négyütemű motort a mai autómotorok atyjává teszi. A dokumentálás egy másik formája, amivel egyetérthetünk a XX. században, a fényképezés, mert úgy véljük, a fénykép objektív és valóságos képet ad a világról. Erre példa lehet Lowell Nesbit „Belecsobbanás" (Splash down) képe 1969-ből (194 cmx194 cm). A művész a fényképezést alkalmazza ebben a majdnem kétszer kétméteres nagy képben, amely egy, a világűrből leereszkedő űrhajóskabint mutat, amint lassan eléri az óceánt. A XIX. századra visszatekintve, eljutunk Adolph Menzel német művész nagyszerű festményéhez 1875-ből, melynek címe „Das Eisenwalzwerk" (Az acélhengermű) (158 cmx254 cm). Menzel azok közé a művészek közé tartozott, akiket lebilincselt a valóság, és nagyon vigyázott arra, hogy pontosan rajzoljon és fessen. Ezen a festményen körülbelül három évig dolgozott és részletes tanulmányokat készített a helyszínen. A Königshütte öntöde abban az időben a legmodernebb gyárak egyike volt, amely síneket gyártott. Menzel festménye a vaskovácsolás folyamatát mutatja be. Az izzó vaspántot a munkások a forgó hengerre helyezik, majd a nagy hámorra, amelyet gőzgép hajt. Más munkások pihenőt tartanak és isznak, kenyeret esznek. Menzel maga ugyancsak pontos leírást ad a képről, valamint a vaskovácsolás eljárásáról. Ilyen módon jó képet kapunk egy műszaki eljárásról mint technikai haladásról. Másik igen ismert festmény Claud Monet „Gare Saint Lazare" (Szent Lázár pályaudvar), 1877-ből (82 cmx101 cm). A francia festő a párizsi pályaudvart mutatja be, a nagy csarnok vasszerkezetét, amely hasonló a híres budapesti Nyugati pályaudvaréhoz, Gustave Eiffel francia mérnök alkotásához. De Menzeltől eltérően Monet impresszionista, így jobban érdekli az atmoszféra, különösen a fény, amely az üvegfalakon besüt és ablakot nyit a világra. Ezzel ellentétben a két vonat sötét és titokzatos alakként jelenik meg, amelyet körülvesznek és beburkolnak a gőzfelhők. Ez is valóság, de nemcsak a műszaki műtárgy által adott, hanem azt is kifejezi, amit egy korabeli egyén érezhet. Allegória Másik szempont a technika allegorikus interpretálása. Számunkra, a XX. század végén ez szokatlan és még inkább nyugtalanító lehet. Azonban az allegorikus interpretálásnak több mint 2000 éves hagyományai vannak, az ókorban ugyanúgy szokványos volt, mint a középkorban és később. Felidézhetjük, többek között, az évszakok, a földrészek és a templomok megszemélyesítését. Az elgondolás, mint látni fogjuk, az volt: elvont gondolatokat és