Technikatörténeti szemle 23. (1997-98)

ICOHTEC ’96 „Műszaki Múzeumok és Technikatörténet” szekció előadásai - Klein, Heijo: Műszaki haladás az Ipari Kor művészetében

láthatatlan dolgokat emberi alakokként ábrázolni, az emberi alakot azután átváltoztathatták nememberi alakokká, amilyenek az istenek vagy törpék, minthogy mindkettőben a test ugyanazon szerkezeti elemei szerepelnek, mivel egyik a másikból ered. A reneszánsz korának művészetében az egész világot, beleértve a kozmikus teremtés minden elemét lehetett allegóriákkal ábrázolni. I. Ferenc (1570 körül) firenzei dolgozószobája (studiolo) a Palazzo Vecchióban ezeknek az eszméknek jellegzetes megtestesítője. Ennek a kis dolgozószobának, mely nem nagyobb háromszor öt méternél, falait és mennyezetét festmények borítják, mégpedig allegóriák ábrázolásai. Az egyik ilyen festmény Maso da San Friano műve, „A gyémántbánya" (1570-72). Ebben az időben a gyémántot megfagyott levegőnek tekintették, így a festmény a drágakövek bányászását összeköti az elemekkel, amelyeket a hideg Boreás szél képvisel. Ezen túlmenően a Boreás működésének eredményét azokban a fantasztikus sziklákban lehet látni, ahol a munkások dolgoznak, akik a gyémántokat hercegeknek viszik; az utóbbiak a köveket koronájuk hercegi szombólumaként használják. Még Friedrich Schinkel klasszicista művész is allegóriákat alkalmaz az általa épített Bauakademie (Építészeti Akadémia) berlini épületének domborművein. Ezek egy részlete „Lány mérőónnal", Schinkel és Tieck műve. Persze nem bölcs dolog, ha egy meztelen lány ilyesmit művel egy építési területen. Ez a lány azonban nem reális, hanem allegorikus alak. Ruhátlan testével ő az építészet egy múzsája és a gravitáció időtlen törvényét ábrázolja. Gépek (festmény) A XIX. század későbbi éveiben az ábrázolásnak ezt a módját különbözőképpen alkalmazták mint régi hagyományt. Eugen Neureuther (1806-1882) müncheni művész nagy festményt alkotott „A Klett & Co. gépgyár" címen (1888) a gyár tulajdonosa számára; a gyár gépeket és vasöntvényeket gyártott Nürnbergben. A tulajdonos Johann Friedrich Klett volt, Johann Ludwig Werder (1808-1885) pedig a mérnöke, Neureuther festménye a gyár széles panorámáját mutatja: ipari épületekhez hasonló éptészeti formák keretezik a különböző belső tér részletének különböző nézeteit, majd át is láthatunk az épületen. Az épület előtt egy hét lépcsővel ellátott emlékművön allegorikus csoport látható: a matematika és fizika két alakját a világkiállítás fiatal géniusza hozza össze. A lépcsőkön a gyár két vezető csoportja foglal helyet: a gépszerkesztők és a gépkivitelezők terveikkel és modelljeikkel. Ennek az együttműködésnek az eredménye látható a gyáron fent a munka összes különböző