Technikatörténeti szemle 23. (1997-98)

ICOHTEC ’96 „Műszaki Múzeumok és Technikatörténet” szekció előadásai - Klein, Heijo: Műszaki haladás az Ipari Kor művészetében

HEIJO KLEIN* MŰSZAKI HALADÁS AZ IPARI KOR MŰVÉSZETÉBEN Ha az ember az „Ipari Kor művészetéről" beszél, figyelembe kell venni, hogy a XIX. században nem volt olyan antagonizmus a művészet és az ipar között, amilyet ma látunk a XX. század modernizmusának jelentős részeiben. Korábban a műszaki haíadást inkább eszmének fogták fel, amely hozzájárul az emberek jobb életkörülményeihez. Az eszme természetesen a cél volt, a hozzá vezető úton azonban a társadalomnak sok problémával kellett szembenéznie. Ehhez járul, hogy a művészet és az ipar szorosabb kapcsolatban volt egymással, mert a művészet nyelve, a stílus ismert és elfogadott volt; így nem volt közöttük szakadék, amint később látni fogjuk. Ezen túlmenően, egy művészeti alkotást az emberi szellem és ügyesség legmagasabb törekvései között tartottak számon. Ennélfogva a műalkotás és a kézművesség és ipar alkotásai ugyanazon a szinten találkozhattak. A következőkben két különböző hosszúságú fejezetben szeretnék számba venni különböző műalkotásokat, a dokumentálás és az allegorikus interpretálás szempontjából. Dokumentáció A műtárgyakat, az iparokat és a műszaki eseményeket a művészeti alkotásoknak a valóságot a lehető legközelebbről kell ábrázolnia. Ez a célkitűzés vállalható, ha a dokumentáláson kívül nem létezik semmilyen más jelentés (e az alkotásnak). A technika bírálata más dolog, erről bővebben később szólok. A valóságot a lehető legjobban megközelíteni szélsőséges esetben magát a műtárgyat jelenti. Ilyen módon gyakran látunk egy mozdonyt műemlékként, vagy egy tankot, néha még gépek alkatrészeit is. Az ilyen megközelítésre példa Nikolaus August Ottó emlékműve Kölnben. Találmánya, az 1876-ból származó, ún. Otto-motor, egy benzinüzemű motor, maga az emlékmű. * Universität Bonn, Regine-Pacis Weg 1. D-53113 Bonn