Technikatörténeti szemle 23. (1997-98)

ICOHTEC ’96 „Műszaki Múzeumok és Technikatörténet” szekció előadásai - Janoušek, Ivo: Tudomány és technika a XX. században: szakadék az állapot és tükröződése között

vi alap már a genetikai kód által adott, ami azt jelenti, hogy az alkalmazott társadalmi technológia (social engineering) ellentmondásban van az ember természetes gyökereivel és lényegével. Amennyiben a társadalmi korlátok leomlanak, pl. az államok széthullanak, ez elkésett frusztrációhoz vezethet, társadalmi kitöréseket idézhet elő, sőt katasztrófákat is: vö. Boszniát, Biafrát stb.; - az új élethelyzet paradoxonját különösen a mai információfölösleg szemlélteti (bár még a 60-as években is az a jelszó volt érvényes: „ a tudás hatalom"). Manapság alig valaki csodálkozik az elektronikus postán (e-mail), az elektronikus újságon (BBC) vagy a WWW-hálózatok szolgáltatásain, normálisnak tekintjük a jegyelőreváltást a közlekedési eszközökre, a fizetést hitelkártyákkal és az elektronikus könyvtár használatát. A multimédia alkalmazása (digitális formában vagy információs lemezen, amilyen a CD-ROM) napi valósággá vált, az említett világinformációs háló mellett; a politikusok jelszava szerint kialakulnak az „információs országutak" és a valós világ (még a korábban távolinak számító területek is) az információs kapcsolatok révén „globális faluvá" válik. Ilyen módon információs felesleg, sőt infláció állt elő (amiből átvitt értelemben információs környezetszennyezés is keletkezik), majdnem szédítő információáramlással, amelynek sebessége a 45 MB-t eléri másodpercenként, és mi gyakran elszigeteltnek érezzük magunkat, elveszettnek a nem érthető (és nem elhagyható) információ sokaságában; növekszik a nosztalgia, a csendbetegség (calmsickness), összekapcsolva a világkép koncepciójának szükségességével. Gyakran paradox helyzetben vagyunk a látvány fogalmával kapcsolatban: ezt a tényt mindennapi televíziós élményeinkkel lehet szemléltetni. Teljesen normális dolog, hogy hazajőve és bekapcsolva egy élő tv-adást, olyan események tanúi vagyunk, amelyek ugyanabban a pillanatban például a föld ellentétes oldalán játszódnak le; és amikor hazajövünk, olyan szomszédokkal találkozhatunk, akik számunkra teljesen ismeretlenek. A kommunikációs kapcsolatok azonban gyakran megszakadnak, nemcsak ugyanannak a falunak vagy háznak a lakói, hanem még ugyanannak a családnak a tagjai között is. Nem szabad elfelejteni, hogy a generációk közötti ellentéteket és a kommunikációs készség hiányát gyakran napjaink kommunikációs technikáját idézi elő (vö. az olyan fiatal emberek példáját, akik a személyi számítógépes játékok bűvöletében elvesztik érdeklődésüket a szüleikkel való beszélgetés iránt; a komputermániát a tudat pszichikai eltolódása is erősíti, például a számítógép megszemélyesít egy személyes partnert, élettársat és tanácsadót). Ebből a szempontból ez majdnem fenyegető sci-fi látomásokat idéz fel, amelyekben emberi közösségek (vagy az egész emberiség) kockákba zárva a „világgal" csak „ultracsarnokon" ke-