Technikatörténeti szemle 23. (1997-98)

ICOHTEC ’96 „Műszaki Múzeumok és Technikatörténet” szekció előadásai - Janoušek, Ivo: Tudomány és technika a XX. században: szakadék az állapot és tükröződése között

egy elméletet kísérlettel igazoljanak). A mai tudomány határain túl: ha közelítünk a 10

33 m dimenzióhoz (ahol a tömeg fogalma már nem létezik), il!, a 10

25 m dimenzióhoz (ez a létező vélemény a világmindenség dimenzióiról), a bizonyítás lehetősége, és így a tudományos igazolás már nem lehetséges; marad tehát a hipotézisek expresszív funkciója, amelyről a világ „látható" részében még csak nem is lehet bizonyságot szerezni; - természetes korlátozó tényezőt jelent, hogy a világról közvetlenül csak háromdimenziós közvetlen képet tudunk alkotni (vagy a négydimenziós idő-teret vehetjük, ahol a negyedik dimenzió az idő). A kortárs spin-elmélet azt mutatja, hogy a világmindenség n-dimenziós. Csillagászati mérések az intergalaktikus térben (a háromszög szögeinek összege kisebb, mint 180°!) ellentmondásban vannak nemcsak az euklideszi; hanem a Minkowski-féle geometriával is. A világmindenség tehát önmagába hajlik olyan módon, aminek a vizsgálatára nem vagyunk képesek. Új téziseket hozott Hawkins elmélete is a fluktuáló térről, amely megkönnyíti a különböző dimenziójú világok értelmezésének magyarázatát. - A kommunikáció készsége még tudósok között is elvész az egyre szűkülő specializálódásban és a speciális tudományos nyelvek létrehozása miatt. Következésképpen eljött a „nyelvi játékok" (language games) korszaka (L. Wittgenstein szerint), amikor a folyó kommunikációnak csak „játék" jellege van kifejező érték nélkül; a tudomány maga, nyelvei segítségével még saját magát sem képes teljesen posztulálni, nem beszélve a világról teljes egészében; - a szkepticizmus és a katasztrófalátomások fenyegetése, majdnem végzetes következményekkel járt a civilizációs fejlődésre és sok műszaki katasztrófát hozott magával: kezdve az első atombombával (Hiroshima, 1945) a nukleáris fegyverkezésen és az üvegházhatáson, a globális felmelegedésen, az ózonlyukon keresztül Csernobilig, Bhopalig vagy az Exxon tankhajó katasztrófájáig; -a természetes erőforrások fokozatos kimerülésének és a környezet szennyezésének fenyegetését és veszélyét hangsúlyozták a filozófiai meggondolások, hivatkozással az emberiség evolúciós útjára, amelyet a tudatalattiba száműzött a skolasztika (a XIII. században kezdődött iskolarendszerrel együtt, amely Aquinói Szt. Tamástól és az ő racionális meggyőződéséből ered, hogy a természetnek kell szolgálnia az embert - ellentétben Assisi Szt. Ferenccel, aki azt a szemléletet szorgalmazta, hogy vissza kell adni a természetnek azt, amit elvettek tőle); - a pszichológia eredményei a nyelvek vizsgálatával kapcsolatban (N. Chomsky: Synthetical Structures, 1957) kimutatták, hogy a közös nyel-