Technikatörténeti szemle 23. (1997-98)
ICOHTEC ’96 „Műszaki Múzeumok és Technikatörténet” szekció előadásai - Janoušek, Ivo: Tudomány és technika a XX. században: szakadék az állapot és tükröződése között
cíó tudománya lett, a számítógépek kifejlesztése révén (kezdve a mechanikus Zuse-vel (1943) az első univerzális EDVAC számítógépen át (1945)-J. von Neumann szerint), új elméleti területek: a kibernetika (N. Wiener, 1947), az információelmélet (C. E. Shannon, 1950) és a vezérlés, a félvezetők feltalálása (B. Snockley, 1947) révén stb. Minőségi változásokat láthatunk az automatizálás fejlődésében a vezérlésszabályozástól az optimális vezérlésen át az adaptív rendszerekig, az értő rendszerek bevezetéséig (1976). A számítógépek alkalmazását a hardver és szoftver gyors fejlődése követte (az 1-től a 6. generációig), amelyet a teljesítmény fokozása kísért (nagyobb memóriakapacitás, a műveletek gyorsítása, vö. még a fejlődést az univerzális számítógépektől a PC-ig és a szuperkomputerig); a számítógépek már nem mint kalkulátorok működnek^ hanem adatbázisokként, termelési folyamatok tervezési műszereiként és szerkezetek tervezési eszközeiként (CAD). Említik őket a mesterséges intelligenciával (1956), az információs hálózatokkal (WWW: Internet) stb. kapcsolatban. Ugyanakkor teljesen új tudományos és ipari területek jelennek meg (génmérnökség stb.). Amikor egyfelől a tudományos-technikai fejlődés a XX. században az egyes területek elmélyüléséhez és ezzel kapcsolatban szűküléséhez vezetett, másfelől a kulturális fejlődés kezdte összehozni az eredetileg különálló diszciplínákat: ilyen módon jelent meg a zene harmadik folyama - a klasszikus és a jazzzene kombinációja - a 40-es években, hasonlóan a jazz-rock a 60-as években stb. a tudományban interdiszciplináris területek jelentek meg az 50-es és 60as években a tudomány már meglévő ágainak határán: vö. a fizikai kémia és a biokémia fejlődését, a radioasztronómia eljövetelét stb., új berendezések készültek különböző technikák kombinációjával (a videotechnikák, amelyek az elektronikát kombinálták az optikával) stb. Az interdiszciplináris közelítés ismét jelentős technikai fejlődést indított el (pl. új szerkezeti anyagok a fizikai kémiában: speciál acélok, szénszálak stb.), amely következményeiben csúcspontját - az emberi szellem integrális teljesítményeként - az Apolló-projektben és a holdrepülésekben érte el (vö. Római Klub, 1968). Az ember Holdra szállásával 1969-ben az emberiség új korszaka nyílt meg, amelyet rendszerint a világkor névvel illetnek (analógiában Amerika Kolumbusz általi felfedezésével, az ember partraszállásával egy új kontinensen 1492-ben, amely az újkor kezdetét jelentette). A világkort az információáramlások állandó növekedése jellemzi, az ún. információrobbanás, a világ kezd átszövődni információs hálózatokkal (ma a WWW. World Wide Web, mini amilyen az Internet), amelyek kezdeményezték azt az alapvető filozófiai elvet, mely szerint szükséges, hogy a pluralizmus belépjen a posztmodernizmus kulturális keretei közé (amely irányzat 1973 júljusában indult, amikor Louisianaban lerombolták a funkcionális lakótelepet, teljesen R. Venturi jelsza-