Technikatörténeti szemle 23. (1997-98)

ICOHTEC ’96 „Műszaki Múzeumok és Technikatörténet” szekció előadásai - Fehlhammer, Wolf Peter: A „Deutsches Museum”, München – múlt, jelen, jövő

A kiindulási helyzet a következő volt: Oskar von Miller alias Sebastian von Grueber, Lion Feuchtwanger Siker című keserű regényének szereplője az életben is igen makacs ember, vállalkozó, kozmopolita, a technika és mérnöki tudományok úttörője volt, akinek legragyogóbb teljesítménye, München villamosítása 1903-ban valósultmeg. A mérnökök osztálya áhítozott a társadalmi elismerésre és a „Bildungsbürger" (művelt polgár) státusára, míg a nemzet saját képmásának elismerésére és öntömjénezésre vágyott - nos, mindkettőt meg lehetett valósítani: a nemzeti tudományos és műszaki múzeumok korszaka felvirradóban volt, éppen akkor, amikor a világkiállításoké lezárult az 1900-as párizsi tetőzéssej. A Német Mérnökök Egyesületének éves gyűlése folyt a megalapítást biztosító törvény meghozatalakor, három évvel később pedig, 1906-ban, egy elvadult telephelyen, a szabályozatlan Isar folyó egy szigetén, sor került az alapkő letételére. A film A film a mai Deutsches Museum (DM) 30 másodpercnyi felvillantásával kezdődik színes felvételen, amely a Bajor Rádióadó egy régi filmjének egészen új változata. Ezt fekete-fehér képek követik, amelyek 1906-ba visznek vissza, a nagy eseményhez: a császár maga jön Münchenbe, hogy ceremóniamesterként szerepeljen. Leterítik a vörös szőnyeget. A császár oldalán a hintóban a régensherceg, a második kocsiban pedig a hölgyek; ezután ugrás következik 1913-ba: III. Lajos király, a régensherceg fia, megtekinti az építési területet a Szénszigeten. Most következik a Deutsches Museum makettje, ez pedig ő, Oskar von Miller. Az építkezés csaknem 20 évig tartott. Félbeszakította egy világháború és különféle gazdasági válságok. 1925-ben végre eljött az idő: a Deutsches Museum megnyitását az Isar-szigeten minden idők legnagyobb látványossága kíséri. Az ünnepi díszben pompázó München három napig ünnepel. Az utcai felvonulás... a MaximilianstraBe... udvarhölgyek... a céhek pompázatos felvonulása: a villamosság... a hajóépítők... a városháza előtt, a posta- és telefonközpont... háttérben az operaház... a repülőgép, a műszaki iparok büszkesége - valóban bizánci pompa. Egy nemzet éljenzi önmagát, Németországot végre újra tisztelik, visszatért a nemzetközi közösségbe. Most egy díszvacsorát látunk 1930-ban az újonnan épült Kongresszusi Csarnokban, amely ma az Imax Színháznak és planetáriumnak ad otthont. Oskar von Miller elemében van. Híres emberek, híres szövetségesek képei következnek: az előtérben Albert Einstein, majd Henry Ford. Az utolsó jelenet „beállított", és Von Miller „einnehmend" lényét van hivatva ábrázolni. (A német nyelvben a szónak két értelme van: „megnyerő" és