Technikatörténeti szemle 22. (1996)

Technikai fejlődés és műszaki felsőoktatás Magyarországon Millecentenárium tudományos emlékülés (1996: május 3.) - Szabadváry Ferenc: Műszaki felsőoktatás és technikai fejlődés

nyomán, ilyenek voltak pl. az állattan, a növénytan vagy a magyar nyelvi tanszék. Bár néha úgy tűnik nekem, az utóbbit kár volt megszüntetni, ráférne hallgatóságunkra meg nem egy oktatóra is. E korszakban egyetemünk közelebb került az iparhoz, megbízásos hasznos ipari kutatásokat több tanszék is végzett, szükség is volt rá, mert a korábban is bírált műszer és felszerelés hiány fokozódott és korszerűen nehéz megfelelő eszközök nélkül kutatni. Két új tanszék pl. úgy jött létre, hogy teljes egészében az ipar finanszírozta azt. A textilkémiát, ma szerves kémiai technológia, a Goldberger Gyár, az atomfizikát meg az Egyesült Izzó. Jelentősebb átszervezés történt 1934-ben, Hóman Bálint kultuszminiszter takarékossági indokkal több felsőoktatási intézményt összevont. A József Műegyetemet, az Állatorvosi Főiskolát, a soproni Bánya- és Erdőmérnöki Főiskolát, a Tudományegyetem Közgazdasági karát és annak mezőgazdasági osztályát egyesítette József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem néven. A négy műegyetemi kart kettővé vonta össze mérnöki - építészmérnöki és gépészmérnöki - vegyészmérnöki karra és a csatlakozókból további három kar jött létre. A rektort felváltva adták az egyes karok, a rektorátus a Műegyetemen székelt. A Műegyetem professzori kara vegyes érzelmekkel, a hallgatóság tiltakozó tüntetésekkel fogadta a tervet, a főiskolák többsége viszont örömmel vette az intézkedést, hiszen az egyetemi tanári fizetés több volt mint a főiskolai, s neki a méltóságos cím járt, míg a főiskolai tanárnak csak a nagyságos. Pedig valaha az erdélyi fejedelmeknek dukált a nagyságos cím! Hogy volt-e gazdasági előnye az integrációnak, azt nem tudom. Tanszék összevonás is csak kevés történt és az is csak formálisan. Az Általános kémia tanszéket, amelyen én dolgozom, pl. egyesítették az Állatorvosi kémia tanszékkel, s az ottani professzor lett a főnök. Más minden maradt ahogy volt. Itt is voltak kémia előadások, csak éppen nem a professzor adta elő, ott is voltak. Hiszen nehezen is volt elképzelhető, hogy az állatorvos hallgatók a Gellért térre szaladjanak a Rottenbiller utcából kémiára vagy fordítva. Sopronról nem is beszélve. A két háború közt az ország, ha nehezen és nem is olyan fényesen de tartotta magát, oktatási és tudományos színvonalát. Ez a 20 év a világon sem jelentett különösebb kiemelkedő technikai fejlődést. Sok minden tökéletesedett, ami már az előző korszakban bimbózott, mint pl. az autó, a vasút elektromosítása, a repülés, a mozi és a rádió. Számos olyan dolog ami csak a 2. világháború után bontakozott ki már csírázott. Ilyen volt pl. a televízió, amelynek születésénél a nálunk végzett Mihály Dénes játszott nagy szerepet kezdetben Budapesten, de az első igazi adást aztán Berlinből (1929) adta, meg Tihanyi Kálmán a képcső előfutárának, előzményének feltalálója