Technikatörténeti szemle 22. (1996)

Technikai fejlődés és műszaki felsőoktatás Magyarországon Millecentenárium tudományos emlékülés (1996: május 3.) - Szabadváry Ferenc: Műszaki felsőoktatás és technikai fejlődés

nemzetközi hírnevet szerzett mérnöki találmányai folytán. Mechwart András hengerszékét (1874) az egész világon keresték. A gyár villamos találmányai közül Bláthy Ottó, Zipernowsky Károly és Déry Miksa transzformátora világraszóló jelentőségű. Hidroelektromos erőműveket épített a gyár ennek segítségével sok országban. Az elsőt Róma mellett Tivoliban 1892-ben helyezték üzembe, s aztán Uruguaytól Ausztráliáig minden kontinensen újabbakat. Bláthy Ottó 1889-es szabadalma szerint indult meg a váltakozó áramú fogyasztásmérő gyártása. Sok millió példányt adtak el belőle világszerte, hiszen ennek segítségével lett az áram áruvá. Kandó Kálmán villamosmozdonya segítségével indult meg az elektromos vontatás fővasúti vonalon, elsőnek az itáliai Val Teliinában (1902). Bánki Donát és Csonka János feltalálta 1893-ban a karburátort. Az Egyesült Izzólámpa kezdte meg a világon a fémszálas (volframszálas) izzólámpagyártást 1905-ben. Nem sorolom tovább, mert még soká lehetne folytatni. Mi át tudtunk venni és gyártani e korban mindent, amit külföldön feltaláltak, de már mi is tudtunk találmányokkal a külpiacon jelentkezni. És a kor magyar feltalálóinak többsége bizony már a mi Műegyetemünkön nyerte képesítését. Térjünk át az oktatásra, kultúrára. Felsőoktatás: Kétszer új épületegyüttes a Műegyetemnek, új oktatási épületek és klinikák a budapesti és a kolozsvári egyetemnek, teljesen új épületegyüttes a Selmecbányái akadémiának, a fiumei tengerészeti akadémiának, az állatorvosi főiskolának és még másoknak is. A kultúrát csak röviden említem, hiszen az Operától kezdve a színházak, országos és megyei múzeumok stb. szinte mind ebben a korban épültek. Csupán az új Nemzeti Színház maradt már abban a korban is meg nem valósuló téma, a másik konok meg nem valósuló téma, a Technológiai Iparmúzeum ugyan megvalósult, de el is enyészett gyorsan. Mindazt amit e korról elmondtam, lehet úgy kommentálni, hogy száz év távlatából megszépülnek a dolgok, eltúlzottak szavaim, abban a korban is volt szegénység, Amerikába kivándorlás. Igen, de nem értelmiségi mint századunkban, hanem a szegényeké, tanulatlanoké százezres nagyságrendben. Igen, elsősorban Budapest és a vidéki nagyobb városok polgáriasodtak, a többi, elsősorban a falu maradt mint volt feudális és párhuzamosan vele szegény. Ám a szegénységet is jobban elviselik azok, akik mindig szegények voltak és azt kényszerű belenyugvással viselték, mint azok, akiknek már jobban ment és onnan kerültek szegénységbe, különösen, ha értelmiségiek! A trianoni Magyarország igényeit kielégítette a József Műegyetem. Nem is volt komolyabb fejlődés egyetemünkön, csak egy új épület épült, az aerodinamikának. Ám alakultak a tudományok igényeinek megfelelő új tanszékek, de elsősorban átszervezések folytán vagy megszűnő tanszékek