Technikatörténeti szemle 22. (1996)
Technikai fejlődés és műszaki felsőoktatás Magyarországon Millecentenárium tudományos emlékülés (1996: május 3.) - Németh József: Nemzeti történelem – technikai kultúra a XVIII. század végéig
jelzésszerűen megemlítjük, hogy a matematika tanárának feladata volt geometria, mechanika, hydraulica oktatása is. Fennmaradt az első itt készült kéziratos térkép, az Esterházy uradalomról. A Collegium Oeconomicum volt Magyarországon az első olyan felsőfokú intézmény, amely a természet- és műszaki tudományokat együtt oktatta. Az oktatás nyelve - eltérően a többi felsőoktatási intézményétől - német volt. A Collegium Oeconomicum 1776-ban leégett. Az intézet, a megmentett taneszközökkel együtt Tatára költözött. Mint említettük a Pázmány Péter alapította Tudományegyetem 1777-ben Budára került. Az egyetem tanácsa 1780-ban tette meg első javaslatát egy mérnöki tanfolyam létesítésére, majd ezt egy újabb javaslat követte 1782. február 12-én, melyet II. József császár és király elfogadott s röviddel utána aláírta az Institutum Geométrico Hydrotechnicum alapító levelét. „Mivel általában igen nagy szükség van a földmérő, vízépítő és mechanikai tudományokra, de különösen a Magyar Királyságban és csatolt tartományaiban, ...ahol az előző századok annyi háborúja és viszontagságai után a birtokviszonyok igen zavarosak, igen nagy vidékek víz alatt vagy mocsarakká alakulva hevernek, a malomgátak rosszul vannak építve, a közutak elhanyagoltak, nyilvánvaló ezen tudományok oktatásának szükségessége..." Az Institutum Geométrico Hydrotechnicum, magyar nevén Mérnöki Intézet, a mai Budapesti Műszaki Egyetem előintézménye volt. A Mérnöki Intézetben - ahol a tanulmányi idő 3 év volt - alapvetően földmérőmérnököket, a vízi munkálatoknál, folyó- és árszabályozásnál irányító szakembereket képeztek. Ezt szolgálták az itt tanított tantárgyak is. Ugyanis többek között longimetriát (hegyek vízszintes és magasság mérése), hydrodinamika és folyók libellációja (vízszintezése), katonai méréstant és gazdasági alakok átváltoztatása (földmérés) c. tárgyakat tanítottak. Fontos helyet és szerepet kapott a rajz művészete (térképkészítés) is. Már ugyan a XV. századtól találkozunk - a adott kor színvonalának megfelelő - kéziratos térképekkel. Valószínűleg Bakócz Tamás (1442-1521) esztergomi érsek Lázár nevű titkára készítette el az első Magyarországot ábrázoló nyomtatott térképet (1528). A Mérnöki Intézet hallgatóit igyekeztek felkészíteni miden vonatkozásban a mérnöki mesterség nehézségeire is. „Nem kell puhán nevelni, hanem ellenkezőleg, a mérnököknek fáradtságos munkájára inkább edzeni szükséges őket"-fogalmazták meg a szervezeti szabályzatban. II. József alapító levele viszont azt is hangsúlyozta: „ezután a nyilvános felesküdött mérnökségre egy elöljáróság által se vehető fel senki, aki ezen tanulmányokban kiművelve nincs." Mérnöki Intézet első évtizedeinek jelentősebb hallgatói:
