Technikatörténeti szemle 22. (1996)

Technikai fejlődés és műszaki felsőoktatás Magyarországon Millecentenárium tudományos emlékülés (1996: május 3.) - Németh József: Nemzeti történelem – technikai kultúra a XVIII. század végéig

dosan felülvizsgáljam azt, amit a hallgatóknak előadhatok... és a téveszméket mellőzzem... Keresni fogom a felesleges anyag kiküszöbölésének lehetőségét és arra fogok törekedni, hogy azokat, akiket a tudásszomj hozzám vezetett, minél rövidebb úton célhoz juttassam." (Rationen praelectionum Suarum exponit atque specimen theoriae turbinmun Subinqig.) Tudományos munkásságának elismeréseként tagja lett Pétervár, Berlin, Göttingen tudományos akadémiáinak, valamint a londoni Királyi Társaságnak. Találmányai: a turbina őse (Segner kerék) malmot hajtott, kén-dioxid felhasználása gabona vetőmagvak fertőtlenítésére, fahamu felhasználása trágyázásra, foglalkozott cukor, szesz, puskapor gyártásával. A Hold egyik kráterét róla nevezték el. A XVII. századi magyarországi felsőoktatás történetében meghatározó állomás 1635. május 12-e, amikor aláírták a nagyszombati tudományegyetem alapító levelét. Pázmány Péter érsek - a neves hitvitázó és művelt katolikus főpap - kulturális és tudományos központtá tette Nagyszombatot. Az egyetemet alapvetően matematika tanárok képzésére hozta létre, ahol a természettudományos oktatás magas színvonalát valósította meg. Kezdetben két karral működött, 1777-ben került át az egyetem az ország fővárosába Budára. A természettudományos oktatás szervezeti kereteinek megteremtésével szinte párhuzamosan - főleg a bányavárosokban - új technikai kultúrák terjedtek el, illetve fejlődtek tovább. A bányákban egyre több helyen alkalmaztak felvonó gépeket, s 1627-ben Selmecbányán vezették be a bányarobbantás technikáját. A XVIII. század elején Angliában Newcomen ötlete alapján elkészítették az első atmoszférikus gőzgépet. A kontinensen először 1722-ben a Selmecbánya melletti Újbányán helyezték üzembe az ezen elven működő „tüzes gépet", melyet 1728-ban Montesquieu is megnézett. A bányaszivattyúk fejlesztésében jelentős szerep volt Hell Máté Kornélnak és fiának Hell Józsefnek (találmányukat selmeci szivattyú néven ismerik). A szervezett képzés érdekében 1735-ben III. Károly király Selmecbányán bányatísztképző iskolát alapított, amely 1770-ben akadémiai rangot kapott. (A selmeci Akadémia tevékenységét gazdag dokumentumokkal mutatja be a most megnyílt kiállítás, így a selmeci Akadémia történetéről nem szólunk.) Viszont szólni kell az 1763-ban alapított Collegium Oeconomicumról. Gr. Esterházy Ferenc kancellár 1763. augusztus 6-án Mária Terézia királynőtől egy gazdasági kollégium felállítását kérte. „Kívánatos olyan Iskolának a felállítása, ahol praktikus geometriát, számadási módszereket és térképkészítést tanulnak", hozzáteszi: „a geometria praktika (gyakorlati mértan N. J.) a mechanica ismerete nélkül lehetetlen." A királynő támogatta Esterházy javaslatát, s 20 ifjú ellátásához elegendő összeggel járult hozzá az iskola megnyitásához. A különböző tantárgyak felsorolásától eltekintünk, csupán