Technikatörténeti szemle 22. (1996)

Technikai fejlődés és műszaki felsőoktatás Magyarországon Millecentenárium tudományos emlékülés (1996: május 3.) - Németh József: Nemzeti történelem – technikai kultúra a XVIII. század végéig

A magyarországi felsőoktatás újjászervezésére - hiszen a korábban ismertetett egyetemek rövid életűek voltak - a reformáció után a három legjelentősebb egyház - katolikus, református, evangélikus - egyaránt kísérletet tett. Az ország legismertebb református kollégiumai a XVI. század hatvanas éveiben alakultak (Debrecen, Sárospatak, Pápa), s a XVII. században (Nagyvárad, Gyulafehérvár). Ezekben az intézményekben jelentős helyet kapott a természettudományos tárgyak oktatása. Bethlen Gábor erdélyi fejedelem 1619-ben úgy határozott, hogy Nagyszombatban protestáns akadémiát alapít, az iskolának 24 tanuló számára ösztöndíjat is adományozott. Tervét különböző okok miatt nem tudta megvalósítani, s 1620. május 1-jén fejedelmi székhelyén Gyulafehérvárott hozta létre iskoláját. A korabeli evangélikus főiskolák közül legjelentősebb az 1598-ban alapított nagyszebeni akadémia, majd 1667-ben megnyitották az eperjesi akadémiát. A peregrináció - az egyetemjárás - s egyben az értelmiség felkészítése jövendő hivatására tudatos előkészítő munka eredménye volt. Jól mutatja ezt Bethlen Gábor (1580-1629) erdélyi fejedelem Gyulafehérvárról 1618. január 28-án írt levele Böjti Veres Gáspár alumnusának. „Tégedarra intünk, hogy ha elmédben továbbtanulásodat forgatod, és magasabb fokú tanulmányokkal kívánsz foglalkozni, négy évre vállaljuk annak költségeit. Azt akarjuk, hogy Heidelbergből, egy vagy fél évre Paduába menj, és innen Párizsba utazván, ott fél évig maradj, s végül onnan kijővén, tanulmányutadról hozzánk visszatérj. Meghagyjuk, hogy eziránt! hajlandóságodról minket mihamarabb tudósíts. Hogy ezzel kapcsolatos elgondolásunkat megértsed, azt akarjuk neked tanácsolni, hogy ne csak a teológiai, hanem filozófiai tanulmányaidat is szorgalmasan alapozd meg, hogyha majd hozzánk visszatérsz, mind Isten egyházában, mind evilági ügyekben, és a külpolitikában és bármiben kívánjuk munkásságodnak hasznát vehessük, s néped és hazád számára hasznosnak találtassál." Bethlen Gábor fejedelem és mások javaslatára magyar diákok indultak el Heidelberg, Wittenberg, Pádua egyetemeire, hogy diplomásként onnan visszatérve tanítsanak, kutassanak, alkossanak idehaza. Az egyetemjárás irányát, helyét természetesen meghatározta a vallási hovatartozás is. Mindezekkel párhuzamosan több külföldi tudós oktatott magyar egyetemen, főiskolán, vagy működött orvosként fejedelmi udvarokban, illetve járták természetbúvárként az országot, feltérképezték flóráját, állatvilágát, leírták folyóit (Clausius, Marsigli, Jacquin). Sokszor meg nem értés volt osztályrészük. Sokszor még a különböző oktatási intézmények sem tudták