Technikatörténeti szemle 22. (1996)

Technikai fejlődés és műszaki felsőoktatás Magyarországon Millecentenárium tudományos emlékülés (1996: május 3.) - Németh József: Nemzeti történelem – technikai kultúra a XVIII. század végéig

A XII. században Magyarországon 3 vaskohászati központ található: Nyugat-Magyarország: Kőszegfalva, Vasvár, Észak-Magyarország: Rudabánya, Dél-Magyarország: Pécsvárad. Az előállított vasból mezőgazdasági eszközöket (sarló, kasza, eke), valamint a lószerszám részeit (zablát) készítették. Mindezek mellett fegyvereket (kard, nyílhegyek). A vasat külföldre is szállították. A danski piacon legkeresettebb volt a spanyol, a svéd és a magyar vas ebben az időben. (12 hordó magyar vasért 25 tonna heringet adtak.) A szövés-fonás több tárgyi emléke került elő a Tiszalök környéki ásatásokon. Az oklevelek tanúsága szerint ismerték a lábbal hajtott szövőszéket. III. Béla korában európai hírű ötvösműhelyek működtek Magyarország területén. Nagy Lajos király kézműipart fejlesztő tevékenységének hatására növekedett a céhek száma, de Zsigmond király már figyelmeztette a különböző szakmákat űzőket: „senkinek sem szabad más mesterségébe vágni". A XV. században a hadiipar új ága az ágyúöntés kezdi virágkorát élni. Az ágyúöntők (prixidáriusok) hazai és nemzetközi elismertségre tettek szert. Az 1450-es években az orosz cár több levelet írt Mátyás királynak, majd követe útján is tudatta: „Mutatná meg hozzánk való barátságát, küldene nekünk ágyúöntő mestereket". Arany- és ezüstműveseket, valamint építőmestereket is kértek az orosz cárok Magyarországról. Ebben az időben a növekvő igények miatt az ércbányák termelése fokozódik. Itt kell megemlítenünk Thurzó János nevét (1437-1508), akinek jelentős szerepe volt a magyarországi ércbányák termelésének növelésében. Mátyás király hatalmazta fel pl. 1475. április 24-én hét Garam-menti bányaváros vízemelő gépekkel történő ellátására, s arra kérte a király, hogy más bányavárosokban is állítson fel vízemelő gépeket. Thurzó eljárást dolgozott ki réznek a réztartalmú ólomércből történő kiválasztására. De a kutatási eredmények megvalósítására ebben az időben is pénz kellett, amelyből akkor is nagy hiányt szenvedett az ország. Thurzó szakértelme felkeltette a Fuggerek figyelmét, s finanszírozták kísérleteit, de ennek nagy ára volt, mert megszerezték az érclelőhelyek feltárásának jogát is. A mezőgazdasági termékek - gabona - feldolgozását vízre épített hajómalmokkal végezték. A Delft és Köln környékén már a XIII. században ismert szélmalmok a XIV-XV. században Magyarországon is meghonosodtak. A technikai kultúra elterjesztéséhez, műveléséhez megfelelő szakirodalomra, valamint képző intézményekre volt szükség abban az időben is. Szóljunk ezekről is röviden. Az első Magyarországon megjelent könyv, amely már természettudományos - jelen esetben matematikai - problémákat is feldolgozott, Gellért püspök XI. század végén megjelentetett Deliberatio c. munkája. A Szt. Benedek rend tagjai által a XII. században írt kódex