Technikatörténeti szemle 22. (1996)

Technikai fejlődés és műszaki felsőoktatás Magyarországon Millecentenárium tudományos emlékülés (1996: május 3.) - Németh József: Nemzeti történelem – technikai kultúra a XVIII. század végéig

- Pray kódex (XVIII. században Pray György találta meg s ma Esztergomban őrzik) naptárszámításokkal Is foglalkozott. II. András udvarában a XIII. sz. elején több csillagász élt. Európában ebben az időben sorra alakultak azok a nagy vonzáskörzettel bíró oktatási intézmények, amelyekben a tanulni vágyó fiatalok a tudományok egyetemességét felső fokon elsajátíthatták. Bologna, Párizs, Padova, Cambridge jelzik a mérföldköveket. A Rajnától keletre évszázadokon át nem volt más választása a tanulni vágyóknak, mint útra kelni ezekre az egyetemekre. III. Béla főleg Párizsba küldte tanulni későbbi udvari alkalmazottjait. A legrégibb fennmaradt magyar gesta szerzője P. mester (P. dictus magister) - akit a magyar történeti irodalom Anonymusként ismer - szintén Párizsban tanult. A XIV. század második felére virágkorát élő magyar királyságnak a korábbinál jóval nagyobb számban volt szüksége európai színvonalon művelt férfiakra az egyházi és világi hivatalokban. Vilmos pécsi püspök és királyi kancellár meggyőzte Nagy Lajost egy magyarországi egyetem alapításának szükségességéről. V. Orbán pápa 1367. szeptember 1-jén adta ki egyetemalapító oklevelét (melynek sajnos csak a másolata maradt meg). Az egyetem - a töredékes források tanúsága szerint - az alapító király haláláig működött. Zsigmond uralkodása alatt létesült először egyetem az ország fővárosában, a gyors fejlődésnek indult Budán. 1395 októberében adta ki IX. Bonifác pápa az óbudai egyetem alapítólevelét. Itt tanított csillagászatot Bisznarói György. Harmadik középkori egyetemalapítási kísérletünk Mátyás király kancellárjának Vitéz János esztergomi érseknek nevéhez fűződik, aki Janus Pannonius pécsi püspökkel együtt Pozsonyban 1467. július 20-án megnyitotta az Academia Istropolitana-t (közismert nevén a pozsonyi egyetemet). Nemzetközileg elismert tanárokat nyert meg az oktatáshoz. Köztük a Mátyás udvarában is sokat tartózkodó Johannes Müllert, ismertebb nevén Regiomontanust, a csillagászat európai hírű professzorát. Hasonlóan neves csillagász volt Martinus llkusz. Ő Krakkóból került Itáliába, onnan Magyarországra. Regiomontanus budai tartózkodása alatt írta 1474-ben Ephemerides c. munkáját, amely a középkor hajósainak volt nélkülözhetetlen szakkönyve. Hosszú ideig úgy tudták, hogy a híres 1577-es Debreceni Aritmetika az első számtankönyvünk. 1890-es években Hellebrandt Árpád Hamburg város könyvtárában megtalálta Magyarországi György 1499-es matematika könyvét. A Magyar Könyvszemle 1893-as számában közölt róla ismertetőt Szily Kálmán műegyetemi professzor (aki a Magyar Nyelvtud. Társaság alapítója is volt). Magyarországi György műve egykoron Hollandiában jelent meg. Utrechtben volt pap s a város számolómestere (könyvében ismerteti többek közt a korabeli magyar pénzeket is).