Technikatörténeti szemle 22. (1996)

KÖNYVISMERTETÉS - Bartha Lajos: Hans Meschendörfer–Otto Mittelstrass: Siebenbürgen auf alten Karten. Historisch-Landeskundlicher Atlas von Siebenbürgen

részletén a helységek egymástól mért távolságának átlagos hibája 6,6 kilométer, Honterusén 6,4 km, Laziusén 19,1 km. Igen érdekes a néprajzi elemzés, amelyből kitűnik, hogy a Honterustérképen 196 szász, 84 magyar, 43 székely és 20 román helység található, ezek közül azonban csak 165 szász, 37 magyar, 15 székely és 1 román település van megnevezve. A kötet harmadik, igen fontos része a három térképen előforduló, többnyire latinosan vagy németesen írt, és igen gyakran szinte felismerhetetlenül eltorzított hely- és földrajzi nevek mai azonosítását tartalmazza, mégpedig német, magyar és román megnevezésekkel. Összesen 587 névazonosítást találunk, amelyek részben kiigazítják a korábbi, hasonló táblázatok téves megnevezéseit. A szerzők végül felsorolják azokat a későbbi kiadású térképeket, amelyek Lázár, Honterus, illetve Lazius munkája alapján készültek. Összesen 53 fontosabb (nyomtatott) térkép, továbbá az ezekről készített másolatok forrásául szolgált a három Erdély-ábrázolás. Végső következtetésük, hogy Lázár és Honterus térképei egymástól független alkotások, míg Lazius nagy mértékben Honterust, de talán Lázárt is másolta. Sajnos a munka szerzői nem ismerik az elmúlt évtizedek újabb hazai kutatási eredményeit Lázárra és Honterusra vonatkozólag: ezek a tanulmányok főleg a Geodézia és Kartográfia c. szakfolyóirat, valamint az ELTE Térképtudományi Tanszékének kiadványában jelentek meg. így néhány vonatkozásban elavult, vagy éppenséggel hibás, téves magyar forrásokra vonatkoznak. Szerencsére e hivatkozások inkább az életrajzi részletekre vonatkoznak, és nem érintik a munka tartalmi, illetve feldolgozó részeit. Egészében Hans Meschendörfer és Ottó Mittelstrass munkája alapvető forrása a térképtörténetnek, az erdélyi történelemnek, a XVI. sz. erdélyi néprajzának és földrajzának. Megállapításaik egy részét a „hivatalos" romániai tudomány aligha fogadja majd örömmel, viszont (német szövege révén) alkalmas arra, hogy a nyugat-európai történészek megismerjék Erdély valóságos XVI. sz.-i történelmét. Ilyen szempontból egy rövidített magyar kiadása sem lenne haszon nélkül való! Bartha Lajos