Technikatörténeti szemle 22. (1996)

KRÓNIKA - Takács Béla: A műszaki emlékek kiállításra való előkészítése

MŰSZAKI EMLÉKEK KIÁLLÍTÁSRA VALÓ ELŐKÉSZÍTÉSE* A műszaki emlékek, vagy nevezhetjük őket műszaki régiségeknek is, egy speciális réteget jelentenek a muzeális műtárgyak között. Ennek az a magyarázata, hogy ellentétben az általában múzeumokban található tárgyakkal - képző-, ¡11. Iparművészeti tárgyak, népművészeti tárgyak, történelmi emléktárgyak - a műszaki műtárgyak többsége funkcionális nagyipari, vagy kisipari termék. Ebből adódik, hogy e tárgyak restaurálása, vagy kiállításra való előkészítésénél döntő szempont, hogy a laikus látogató előtt is világossá váljék, hogy a tárgyak keletkezése idején milyen célra készítették. Persze vannak azért a műszaki múzeumokban több száz éves egyedi tárgyak is. Olyanok pl., amelyek egy nagy tudós személyéhez, munkájához, kutatásaihoz fűződnek, vagy régebb időkben használt műszerek valaminek a mérésére, esetleg egykori oktatási eszközök. Ezek általában nagy értékű darabjai a gyűjteményeknek, melyek különleges kezelést és gondos karbantartást igényelnek. Szerencsére műszerkészítő elődeink az ilyen tárgyakat az igényes megrendelőknek nagy gondossággal készítették el. Munkájukhoz nemes és tartós anyagokat használtak. A fém alkatrészeket a természeti hatásoknak jól ellenálló sárgarézből készítették és a fa alkatrészek is nemes fából készültek, melyek időtállónak bizonyulnak. Az ilyen tárgyak különben sem voltak kitéve az időjárás viszontagságainak. Restaurálásuk nem okoz különösebb problémát, mert többnyire csak tisztítást igényelnek. Ha mégis restaurálást igényelnek, pl. a hiányzó alkatrészek pótlása kérdésében, már más a helyzet, és érzékenyen veti fel azt a problémát, amely felmerül a gyári termékek esetében is. Erre később visszatérek. A tömegtermelés a gépek megjelenésével, az ipari forradalommal kezdődött. Addig emberi munkával készült minden tárgy, még akkor is, ha * Elhangzott Székesfehérvárott, az 1995-ben rendezett restaurátorkonferencián