Technikatörténeti szemle 22. (1996)

TANULMÁNYOK - Jáki Szaniszló: A középkori kereszténység találékonysága a technikában és a tudományban

is. Másrészt kell hogy mély impressziót okozzon az, amelyet „éles ellentétnek" nevez.

15 Ez az ellentét két technikai fejlődés különbözőségében áll. Az egyik egy több ezeréves fejlődés, amely nem függött tudományos vezetéstől, a másik egy középkor utáni fejlődés, amelyben a tudományos irányadás lényeges volt a technika számára. Nyilván két ellentétes értékelés van előttünk. Az egyikben, amelyet Singer képvisel, a középkor legjobb esetben csak egy befogadó; a másik szerint, amely White és mások véleménye, a középkori századok kreatív kiindulópontot jelentenek, amelynek a modern idők mind technika tekintetében, mind tudományosan nagyon le vannak kötelezve. A két nézőpont különbözik még a középkori századok meghatározásában is. Kezdődik a középkor 400-ban és végződik röviddel 1300 után? Ezen nézet szerint, amely lényegében Singére, a középkor a stagnálás hét századából áll, amelyet némi dinamizmus két százada követ, a XII. és XIII., amelyeket lelassít, sőt talán akadályoz a virágzó skolasztika. Vagy Nagy Károllyal kezdődik a középkor 800 körül és végződik 1450 körül, vagyis éppen azelőtt, hogy Platón írásainak nagy többsége ismertté vált nyugaton? Az utóbbi nézetet két okból részesíthetjük előnyben. Az egyik az, hogy ebben az esetben a középkor végét sorosan követi a reneszánsz kezdete legmélyebb arculatában, amelyet legjobban megmutat a humanisták lelkesedése az iránt, hogy hirtelen rendelkezésre áll Platón legtöbb műve.

16 Ezt a lelkesedést aláhúzta a görög-római humanizmus eszméinek tudatos megerősítése, annak a humanizmusnak, amely nagyon különbözött az ember természetére és céljára vonatkozó középkori elképzeléstől. Tehát, ha a középkor a művelődés karoling reneszánszával kezdődik, megkíméljük magunkat, hogy kulturális erőnek tekintsük azt a négy évszázadot, amely követi a római birodalom gyakorlatilag 410-ben bekövetkezett bukását. Ez a négy évszázad a felbomlásnak, felfordulásnak, darabokra hullásnak és bizonytalanságnak korszaka volt - nagyon sok bizonyítéka ez nem annyira egy kultúrának, mint inkább egy átmeneti periódusnak kultúrák között. Kétségtelenül, az Egyház létezett, mint az egyetlen stabil pont, de kultúrateremtő képességének még éreztetni kellett magát. Ez utóbbi nemcsak a hit kérdése, hanem éppúgy társadalmi feltételeké is. A középkor kronológiai definíciója, mint 800-tól 1450-ig terjedő korszaké, logikai alapot ad a történésznek, amennyiben a kiértékelés munkájához szükséges az összehasonlítás. Mivel az ilyen összehasonlítás szokásosan hivatkozik a megelőző kultúrára, a középkor értékelését fél szemünket a római birodalmon tartva végezhetjük. Mind a középkor, mind a római birodalom idején keményen érződtek az anyagi és organizációs szükségletek. A római birodalom is szenvedett az