Technikatörténeti szemle 22. (1996)

Akadémiai székfoglaló előadás (1996. szeptember 17.) - Szabadváry Ferenc: Magyar tudománytörténeti tabló, előtérben a kémia

Müller Ferenc erdélyi bányaigazgató nevéhez fűződik, aki korábban ugyancsak Selmecbányán tanult. 1784-ben fejeződött be az a vita, amely 1782ben kezdődött egy erdélyi aranyérc vizsgálatával, melyben Ruprecht antimont vélt találni. Müller ezt cáfolta és bizmutnak vélte. A vita a Bécsben megjelent Physikalische Arbeiten der einträchtigen Freunde című folyóirat hasábjain folyt még tovább és Müller azon megállapításával végződött, hogy itt egy addig ismeretlen új elemről van szó. Ezt abból következtette, hogy tömény kénsavban mind az érc, mind a fém kármin vörös színnel oldódik, ami az addig ismert elemek egyikére sem volt jellemző. A Selmecbányái Akadémia mindenképpen a kémiai laboratóriumi oktatás bölcsője volt s ez szolgált mintául az 1794-ben alapított párizsi Ecole Polytechnique-nek. Idézünk a párizsi konventben elhangzott és megjelent alapítási javaslatból: „A fizikát és kémiát eddig csak elméletben tanították Franciaországban. A selmeci bányászati iskola Magyarországon csattanós példát mutat nekünk arra, hogy milyen hasznos, ha a hallgatók a gyakorlatban is elvégzik azokat a műveleteket, amelyek a hasznos tudományok alapjait képezik. Ott laboratóriumokat nyitottak, melyeket felszereltek a szükséges anyagokkal és eszközökkel, hogy azonban minden hallgató megismételje a kísérleteket és saját szemével győződjön meg mindama jelenségről, amelyek a testek egyesülésekor megnyilvánulnak. A közjóléti bizottság úgy gondolja, hogy a felállítandó közmunkák iskolájában is ezt a módszert kellene bevezetni, melynek kettős előnye, hogy egyrészt minden érzetükkel, egyszerre követik a diákok a tanítást, másrészt felhívja a figyelmüket egy sereg olyan körülményre, amelyekről az előadásokon majdnem mindig elterelődik vagy a professzor, vagy a hallgatóság figyelme. A hallgatókat speciális termekbe osztják majd be, ahol megismétlik az ábrázoló geometria azon feladatait, melyeket a tantermekben tanáraiktól hallottak, speciális laboratóriumokban pedig elvégzik a kémia legfontosabb műveleteit és így majd megszokják, hogy a legegyszerűbb kivitelezési módot keressék és a termékeket a legtökéletesebb módon állítsák elő." A két fakultású nagyszombati egyetemet később Lippay prímás jogi karral egészítette ki. Mária Terézia meg 1770-ben orvosi fakultást is szervezett. A klasszikus négy egyetemi kar közül feladatainál fogva is az orvosi kar állt legközelebb a természethez. Érthető, hogy a modern természettudományok korai művelői főleg orvosok voltak mindenütt. Az orvosi kar megalapítás-, hazánkban is nagymértékben járult hozzá a természettudományok, ezeken belül elsősorban a kémia fejlődéséhez. Az egyetem első tanszéke a kémiabotanikai tanszék 1770-ben alakult. Első professzora az osztrák származású Wintert Jakab orvos lett, akkor éppen Selmecbányán fő bányaorvos.