Technikatörténeti szemle 22. (1996)

Akadémiai székfoglaló előadás (1996. szeptember 17.) - Szabadváry Ferenc: Magyar tudománytörténeti tabló, előtérben a kémia

1777-ben a királynő az egyetemet Budára, a királyi várba, onnan meg 1782ben II. József Pestre helyezte. Winterlnek jutott tehát szervezésből és tanszék berendezésből elég, háromszor kellett ezt neki megtennie. Winterlnek jeles érdemei vannak a magyarországi kémiai tudomány kialakulásában. Úgy tűnik, hogy a kémia volt az első természettudomány, amely hazánkban túllépett a megismerés és oktatás fokán és rátért a kutatásra és publikálásra, Jacquín, Scopoli, Ruprecht, Müller Selmecbányán, Winterl és iskolája Pesten számos közleményt írt kutatási eredményeikről német és osztrák folyóiratokban és jegyzett nevük lett a világban. Mária Terézia vezette be a megyei „főfizikusi" (tiszti főorvosi) állást és ezek kötelességévé tette többek között a megye területén lévő ásvány és gyógyvizek vizsgálatát. Ennek eredményeképpen sok, vizek elemzésével foglalkozó könyv jelent meg. Ezek közül Österreicher Manes József „Analyses Aquarum Budensium praemissa methodo Prof. Winterl" c. könyvét, pontosabban könyvként publikált orvosi doktori disszertációját említem meg, mely 1781-ben jelent meg. Ebben a szerző a budai ásványvizek általa végzett analitikai vizsgálatainak eredményeit ismertette, melyeket Winterl professzor módszerével végzett, s benne az alkalmazott módszert is részletesen ismertette. Megállapíthatjuk, hogy Winterl jól ismerte a minőségi analízis akkor már használt számos reagensét és ezeket újakkal gazdagította, pl. a kénhidrogénnel, másrészt, hogy módszere tulajdonképpen már sztöchiometrikus alapokon nyugodott, jóllehet sztöchiometria még nem is volt. Végül, hogy neki sikerült egyedül a világon vízben oldott flogisztont is meghatározni. így a világon csak egyedül a budai gyógyvizek flogiszton tartalma ismeretes! Megjegyzem még, hogy e könyvnek a BME könyvtárában található példányának lapjait én vágtam fel vagy 30 évvel ezelőtt, közel 200 éven át tehát olvasatlanul feküdt. Fizikai tanszéke is volt az egyetemnek. A fizika mindenütt sokáig össze volt fonódva a filozófiával s ettől nehezen is tudott elszakadni. Ez szerintem érthető is, hiszen a fizika az a tudomány, amelyik mindig a megismerés határán áll, előtte az ismeretlen, s az mindig a filozófia területe. Nem véletlen, hogy még a legújabb kor nagy fizikusai, mint pl. Einstein vagy Heisenberg is gyakran váltottak át filozófiára. A fizika XVII—XVIII. századi felfedezései azonban nagyon látványosak, a tudósok szívesen mutatták be ezeket szalonokban a magas társaságnak, s az oktatás nálunk is e században fokozottabban a kísérleti fizika felé fordult. Ebben különösen Horváth János professzornak voltak érdemei. Meglepő a csillagászat e századbeli hazai fejlődése és az iránta mutatott érdeklődés. Igaz, már Vitéz János csillagdát tervezett Nagyváradon. Magyarország a legkorábbi országok sorába tartozott, amelyek átvették az