Technikatörténeti szemle 21. (1994-95)

TANULMÁNYOK - Laczik Bálint: Jedlik Ányos rezgési készüléke

által elsőkónt alkalmazott származtatási elvét számos gépben a közelmúltig használták. (Például a hazai pénzverdében a ma már ipartörténeti ritkaságnak számító Guilloche rajzgép hasonló mechanizmusokkal készítette a papírpénzek díszítő arabeszkjeit). A Jedlik-életművet feldolgozó Ferenczy Viktor könyvében szakszerűen ismerteti a rezgési készüléket. A kiadvány azonban eléggé nehezen hozzáférhető (2). Jedlik halálának centenáriuma mellett a gép műszaki érdekessége indokolja a jelen részletesebb bemutatást. Már a legegyszerűbb Lissajous-függvények is érdekes, látványosan indázódó alakzatok. A magasabb rendű, lineáris taggal kiegészített függvények még szebb, sajátos sávminták. A jelen összeállításban Jedliknek az Országos Műszaki Múzeum tulajdonában lévő, „Két vagy három rezgésszerű ós egy haladó mozgás eredőjét lerajzoló gépezetét" Ismertetjük. Talán nem túl erőltetett, ha a bonyolult szabályosságú arabeszkek ós Jedlik sajátos, veretesen ódon mondatfűzése között némi hangulati párhuzamot vélünk felfedezni. (Kevéssé ismert, hogy a magyar természettudományos és műszaki kifejezések megalkotásában Jedlik igen komoly, tevékeny szerepet vállalt, számos, ma is alkalmazott kifejezés az ő nyelvújító leleménye.) Az érdekes szerkezetről álljon itt egy — Jedlik stílusát olyannyira jellemző — részlet nagy tudósunk ma már reprodukálhatatlan, de minden szavában pontos eredeti tanulmányából: ,A magyar orvosok és természetvizsgálók 1874. évben Győrött tartott XVII. nagygyűlésének természettani osztályában előadtam a két egymásra merőleges irányú, vagy egymás közt párhuzamos rezgési mozgásnak egy haladó mozgással való összetételéből eredő utak leírási módját, villamdelejek segítségével rezgésbe hozott hangvillák által eszközölve. Minthogy a mondott mozgások ezen mód szerinti összetételéből eredő út, vagyis rezgési szalag, egykét másodperc alatt, tehát gyorsabban leíratik, mintsem a karczoló hegyet szemmel követni, s az általa karczolt rezgési szalag érdekes szövevényességű szerkezetét, s annak keletkezését tisztán kivehetőleg észlelni lehetséges volna: czélszerűnek látszott előttem egy oly féle készülék létrehozatalát megkísértetni, melynek segítségével a hangvillák rezgésével — a sebességen kívül — lényegileg mindenben megegyezőleg eszközölhető rezgésszerű mozgások, mind egymás közt, mind a hozzájuk járuló haladó mozgás irányával tetszőleges szöget képezve, úgy összetétethessenek, hogy a nem nagy sebességgel eszközölt összetételökből eredeti, s nagyobb méretű rezgési szalagok keletkezése könnyű móddal szem/élhető legyen, egyéb érdekes sajátságaik tanulmányozása pedig lehetőleg biztos alapra fektethessék". (1)