Technikatörténeti szemle 21. (1994-95)

KÖNYVISMERTETÉS - Bartha Lajos: Ponori Thewrewk Aurél: Csillagok a Bibliában (A biblia a csillagászat fényében)

Ponori Thewrewk Aurél: Csillagok a Bibliában (A biblia a csillagászat fényében). Tertia Kiadó, Budapest, 1993. 304 old. 48 ábra. Ponori Thewrewk Aurél a budapesti Uránia Csillagvizsgáló és a Planetárium ny. igazgatója egy olyan témához nyúlt, amely bizonyára sokakat érdekel, ós amelynek Ismertetése többféle tárgyalásmódot is kínál. A szerző, aki ötven éve foglalkozik az ókori Mezopotámia, Egyiptom és a zsidó nép csillagászatával érdekes, és eléggé egyéni módot választott e tárgykör bemutatására. Amíg a legtöbb, hasonló tárgyú külföldi munka vagy az ókori zsidó nép asztronómiai ismereteinek megszokott csillagászattörténeti tárgyalás módját követi, vagy a bibliai csodák egy részének csillagászati magyarázatát adja, e munka szerzője szerencsésen ötvözi a két lehetőséget. Az ókori zsidóság csillagászati Ismereteiről részben a ma is használatos időós korszámítási rendszerből, részben az Ó- és Újszövetség szövegének csilla gászati vonatkozású részleteiből tájékozódhatunk. Ponori Th. Aurél könyvének első részében a zsidó Időszámítás (eléggé bonyolult) renszerét, a Földről, az égboltról és az égitestekről alkotott elképzeléseket és a csillagászati vonatkozású hiedelmeket foglalja össze. Mivel a „bibliai csillagászat" nem csekély mértékben a mezopotámiai népek asztronómiáján, és némileg az egyiptomi tudományon alapult, utal e népek ókori csillagászatára is. így az olvasó lényegesen bővebb Ismereteket kap az ókori kelet csillagászattörténetéből, mint azt a könyv címe ígéri! A második rész a bibliában leírt csillagászati jelenségekkel, illetve csillagászati eseménnyel magyarázható „csodákkal" foglalkozik. Érdemes kiemelni, hogy a hasonló tárgyú korábbi írásoktól (jobbára vulgármateriallsta Indíttatású cikkektől) eltérően a szerző nem kívánja „leleplezni" az ókorban csodának hitt tüneményeket, hanem éppen azt mutatja meg, hogy az égi jelenségek okainak ismerete híján miként magyarázhatták csodaként a csillagászati eseményeket. Leleplezi viszont korunk UFO szélhámosait, akik a kozmoszból érkező látogatók emlékeiként hirdetik a Biblia egyes részleteit (például Illés próféta tüzes szekerét vagy Ezekiel látomásait). E fejezet nagy értéke az, hogy Itt mutatja be a szerző a csillagászati számításokkal pontosan meghatározható események — ilyenek többek között a napés holdfogyatkozások — felhasználását az ókori történeti időpontok meghatározásában. E tárgykörrel kapcsolatban több helyen is idézi az asztrokronológia magyar úttörőjének, Mahler Edének számításait, de ugyanakkor ezeket az eredményeket, a modernebb táblázatokra és adatokra támaszkodva módosítja, vagy alkalmanként cáfolja is. Ebben a vonatkozásban helyet kapnak a könyvben Ponori Thewrewk Aurél saját kutatási eredményei, amelyek nem lebecsülendő hozzájárulást jelentenek a zsidók ókori történelmének ismeretében!