Technikatörténeti szemle 21. (1994-95)

MAGYAR TECHNIKATÖRTÉNET-ÍRÁS NAGYJAI - Sárközi Zoltán: Balogh Arthur (1883–1973)

Feladatkörét nem tudom pontosan rekonstruálni, tény azonban, hogy Itt alaposan megismerkedett — többek közt — a Diesel-motorok szerkesztésével és gyártásával, így lett ezeknek a legelső hazai propagálója. Ismeretes, hogy Rudolf Diesel német mérnök 1893-ban kiadott munkájában írta le elsőnek a később róla elnevezett gép működési elveit. 1897-re sikerült előállítania ilyen jellegű üzembiztos motort. Magyarországon, megelőzve majdnem egész Európát, már 1898-ban megkezdődött a Diesel gépek gyártása, mégpedig éppen a Fegyver- ós Gépgyár Rt. műhelyeiben. Epperlein Oszkár korabeli vezérigazgató kezdeményezésére 1899 február 10-én jelentős alaptőkével megalakult a „Részvénytársaság Diesel Motorok Számára" elnevezésű cég. Ekkor készült el az első, 20 lóerős Diesel-motor, éppen a Fegyvergyár saját üzeme részére. A Tobisch Ferenc főmérnök által beszerzett különleges szerszámgépek segítségével és a Böszörményi Jenő gépészmérnök által vezetett szerkesztési iroda révén az első világháború kezdetóig a Fegyvergyár mintegy 500 Diesel-motort állított elő, 120.000 HP. teljesítőképességgel. 1903 után, Frommer Rudolf gyárigazgató nagyarányú fegyverkezési programja miatt ugyan háttérbe szorult a „dieselesítés", mindamellett 1910-ig a kizárólagos szabadalmi jogok birtokában a hazai piacon nem volt még jelentős a konkurencia. Az első világháború alatt a Fegyvergyárban megszűnt a Diesel-motorok gyártása, mégsem véletlen, hogy az eddigi ténykedés alapján Itteni szerzők tollából, Balogh Arthur gépészmérnök és Sygall Sándor művezető összefogása révén jött létre a „Dieselgépek kezelése és karbantartása" című alkotás. Az 1917-ben, saját kiadásban közzétett könyv bevezető sorai világosan tükrözik a célkitűzést: „Az elméletnek, gépszerkesztésnek és gyakorlatnak két, a Diesel-gépek építésével évek óta foglalkozó szakembere állt össze, hogy tapasztalatuk egy részét összegyűjtve, ezen az uton bocsássák a nyilvánosság elé." A 136 oldal terjedelmű, 38 ábrával és 20 fényképpel teletűzdelt könyv folytatására 1919-ben került sor. A szerzőpáros ezúttal „Diesel-gépek szerkezete, működése és szerelése" címmel értekezett. A 160 oldal terjedelmű, 134 ábrát tartalmazó könyvet ekkor a „Magyarországi Szocialista Párt Könyvkiadóhivatala" hozta nyilvánosságra. Megjegyzendő még, hogy az 1917. évi, közös alkotás 1920-ban állítólag Berlinben, német nyelven is napvilágot látott, majd ugyancsak 1920-ban a „Népszava Könyvkereskedés" kiadásában megindított „Műszaki Könyvtár" sorozatban magyarul ismételten a hazai közönség asztalára került. Hogy Balogh Arthurt mennyire foglalkoztatták a Diesel-motorok, pályafutásának ezek a legelső „szerelmei", annak bizonysága 1966-ban „Erney Móric (18991948), Diesel magyar munkatársa" c. a M.T.A. VI. Osztálya Közleményeiben kinyomtatott rövid megemlékezése, továbbá ugyanitt 1961-ben közreadott, a tágabb múltba visszatekintő, rövid vázlata .Adalékok a Diesel-motor történetéhez, különös tekintettel a magyar mérnök szerepére" o, elsősorban a fegyvergyári, de más munkahelyekre is kitekintő összefoglalása.