Technikatörténeti szemle 21. (1994-95)

MAGYAR TECHNIKATÖRTÉNET-ÍRÁS NAGYJAI - Sárközi Zoltán: Balogh Arthur (1883–1973)

Erney Móric alakjára ismételten visszatért a Budapesten, 1967-ben kiadott „Műszaki nagyjaink" I. kötetében. Ugyanitt Gombás Tibor társszerzővel együtt ismertette Epperlein Oszkár életrajzát, végül Böszörményi Jenő tevékenysé gével zárta technikatörténeti írásait. (Bibliográfiai adataikat az Irodalomban so rolóm fel). Tisztán gyakorlati célokat szolgáltak viszont az alábbiak: 1./ „Gyors dieselmotorok" o, 88 oldalra terjedő füzete, melynek második, javított és bővített kiadása 1948-ban a „Népszava Műszaki Könyvei" 25. darabjaként a „Népszava Könyvkiadó" révén jutott el ismételten az érdeklődőkhöz. Első kiadása 1939-ben a „Műszaki Könyvtár" 77. sz. füzeteként jelent meg. 2.1 „Gázgépek (Belső égésű gépek) működése". Bp. 1920. Az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt. kiadása, 128 oldal terjedelemben és 120 eredeti ábrával, ill. fényképpel. E munkák részletesen ismertetik a motorikus célokra használható gázokat, folyékony halmazállapotú tüzelőanyagokat, a kőszónkátrányból és a barnaszénkátrányból nyerhető olajokat. Magyarországon a Diesel-motorok üzemeltetéséhez kezdetben a galíciai nyersolajat használták, az első világháború alatt azonban a gázolaj, majd az ún. dieselolaj vált általánossá. A szerző, mint a Diesel-motorok alapos ismerője itt is részletesen foglalkozik a tüzelőanyag szelep, a különféle szivattyúk, a szívó- és nyomóvezetékek és egyéb különleges berendezések műszaki leírásával, illetőleg ismertetésével. Bármennyire is kötődött Balogh Arthur a Diesel-motorokhoz, aminek ékes bizonyságai a második világháború utáni években, idős korában megalkotott visz szaemlékezésel, 1920 után nemcsak a Fegyver és Gépgyár Rt. tói, mint munkahelyétől kellett megválnia, hanem 1922-től kezdve le kellett mondania a gyakorlati mérnöki foglalkozásról is! Az történt ugyanis, hogy az első világháború éveiben résztvett a baloldali poli tikai megmozdulásokban. 1917. július 17-én a Magyar Mérnök- és Építész Egylet Balogh Arhur főmérnök urat a gyári mérnökök érdekében szervezendő panaszbizottságba — még hivatalosan — hívta be. Nyilván tudhattak arról, hogy népszerű tisztviselő, hiszen korábban, 1916-ban a munkások akadályozták meg a frontra való kiküldését. E kísérletnek az volt az oka, hogy összekülönbözött Tobisch Ferenccel, akkor már igazgatóval. Az események azonban rövidesen forradalmi színezetet öltöttek. 1918 őszén a Magánalkalmazottak Szakszervezetének legelső sztrájkja éppen a Fegyver- és Gépgyár Rt. telepén zajlott le. E megmozdulást a munkások is teljes erővel támogatták. Az Ipari és Közlekedési Tisztviselők Országos Szövetségének (Iktosz), mely a műszaki értelmiség megmozdulásaiban 1918-1919-ben kiemelkedő szerepet játszott, igen sok fegyvergyári tagja volt. A szervezet társelnöke pedig Helfgott Ármin mellett éppen Balogh Arthur gépészmérnök. Ezek után nem csodálható: amikor 1919. március 4-ón a munkástanács nyomására Frommer Rudolf vezérigazgató állásáról lemondott, továbbá Tobisch