Technikatörténeti szemle 21. (1994-95)

TANULMÁNYOK - Buka Adrienne: Középkori fali napórák Magyarországon

Összefoglalva arra a következtetésre juthatunk, hogy a napóra nagyjából a XIV-XV. sz. fordulóján készülhetett, vélhetőleg német minta nyomán. A belső kör, és a napóra skála készülhetett a pillérrel egyidejűleg, a külső kört viszont akkor húzták meg, amikor a támpillér már állt. A szerkesztés és a skála vonalak egymással bezárt szöge gondos, értő mesterre vallanak. A beosztás jellegzetesen ekléziasztikus: az imaidőket, és az azokat megfelező időt jelzik. Összegezés Magyarország három középkori napórája közül érdekes módon a legkésőbbi követi csak a középkori, egyházi árnyékórák mintáját: ez az 1300-as évek végén vagy 1400 körül készített rudabányai óra. Az időrendben legkorábbi szentendrei napóra átmeneti forma, amely közel áll a modern napórákhoz. Egészen különleges a mátraverebélyi napóra. Ennek készítője talán egy gépórát Igyekezett utánozni, miközben megtartotta a napórák alapvető jellegzetességeit is. Hasonló napóra beosztást a Nyugat-Európában fennmaradt nagy számú egyházi árnyékóra egyikénél sem találunk. A XV sz. derekán már jóformán egész Európában szinte egycsapásra eltűnnek az egyházi beosztású napórák. E cikk lezárása után került napfényre a negyedik középkorinak vélhető vertikális napóra a ráckevei „szerb" (görögkeleti ritusú) Nagyboldogasszony-templom déli falának és kelet felé forduló apszisának találkozásánál emelkedő támpilléren. A jelenleg vakolatra festett napóra számlap eredetileg talán a támpillér kváderkövébe karcolt, az 1487-ben emelt templommal egyidejű, esetleg az 1517. évi bővítés idején készülhetett. Bartha Lajos és dr. Holló Szilvia Andrea tanulmánya szerint a kőbe karcolt számlapot a fal vakolása után a mindenkori vakolatra, illetve friss meszelésre újra festették. Beosztása minden geometriai szerkesztést nélkülöz, számozása a középkori cirillikának megfelelően cirill-betűkkel történt, reggel 8 órától délután 3 óráig. Amennyiben a feltevés helyes, úgy ez a negyedik, hazai középkori napóra, egyúttal az egyetlen ismert görögkeleti (bizánci) jellegű árnyékóra a Balkántól északra. (Szerk.) Forrásmunkák 1. Keszthelyi S. (Szerk): Magyar napóra-katalógus. Budapest, 1983. 2. Rohr, R.: Die Sonnenuhr. München, 1982. 3. Daniel, Chr.: Sundials. Shire Album, London, 1986. 4. Zinner, E.: Die ältesten Räderuhren und modernen Sonnenuhren. Braunschweig, 1939.