Technikatörténeti szemle 21. (1994-95)

TANULMÁNYOK - Buka Adrienne: Középkori fali napórák Magyarországon

emeltek. Az építésről nem maradt fenn sem oklevél, sem más feljegyzés. A régészeti feltárás, Pámer Nóra vezetésével, 1970-ben Indult meg (17). A legkorábbi épület a mai református templomnál Jóval nagyobb, mintegy 33 méter hosszú lehetett. Valószínűleg a XIV. sz.-ban, az Anjou-korban emelték, gótikus stílusban. Pámer Nóra a déli falat ebből a korszakból származónak tekinti (17,18). A pilléreket azonban valamivel későbbieknek tartja. A templom keleti oldala később rommá vált, talán a terepviszonyok miatt, de közrejátszhatott a török pusztítás is. Végleges formáját a XVII. sz.-ban nyerte el. Belül egyetlen, szentély nélküli terem. A hajdani templom szélessége ma a „hajó" hosszabbik oldala. A jelentékeny bányász település idővel elszegényedett, egyszerű jobbágy faluvá süllyedt. A napóra az épségben maradt nyugati pilléren foglal helyet. Myskovszky Viktor 1900-ban több rajzot ós néhány vízfestmónyt készített a templomról. Ezeken jól látszanak a fal kváderkövel és fugái Is, de a napórát nem ábrázolja. A számlap csak az 1930 után készített fényképeken tűnik fel. Hasonlóan a mátraverebólyi napórához, ezt is Jó ideig vakolat takarta el, ós csak az 1929. évi restaurálás után került Ismét napvilágra (16,19). A másik érdekes probléma a templom tengelyének, illetve falsíkjának tájolása. A tengely ui. 20 +_1 fokkal hajlik nyugattól déli Irányba. Ám a napóra készítője, a többi kanonikus árnyókóra szerkesztőjéhez hasonlóan, nem vette figyelembe az eltérést, ós szimmetrikus beosztású számlapot rajzolt. 5. A rudabányal templom napórájának számlapja