Technikatörténeti szemle 20. (1993)

TANULMÁNYOK - Gazda István: A szakkönyvkiadás kezdete Pesten (1748–1798)

fordította németre Horváth három, a mérnökök számára írt latin munkáját, mely egy kötetben jelent meg Trattnerék jóvoltából. (Érdekes módon Petrik könyvészete nem említi, hogy Itt egy fordításról van szó, pedig a fordító — ha szabad ilyen összehasonlítást tenni — talán még kiválóbb szakember volt, mint maga a szerző.) Pasquich természetesen még mint Horváth professzor adjunktusa fordította németre e köteteket, de később (1788) ő maga is tanszékvezető lett, mégpedig először a matematika, később a csillagászat tanszékére nyert kinevezést. E tanszék asszisztense lett később Nemetz József János, aki műszaki szakember volt, jó technikai érzékkel rendelkező, az elméleti alapokhoz kevéssé értő, közepes tehetségű feltaláló. Nem jutott oly eredményekre, mint kortársa, Kempelen, alkotásai leírását azonban 1784-ben Pesten Trattnernél mégis kinyomtatta, amely bizony nem nyerte meg későbbi főnöke, Horváth professzor tetszését, s ő egy nyomtatott bírálatot tett közzé e műről. E kis kötet érdekessége, hogy az 1820-as években felkeltette a kereskedő Eggenberger József érdeklődését, aki azt 1822-ben, tehát 38 évre rá újra kinyomtatta. Korszakzáró szakkönyvek és periodikák A szakkönyvkiadás pesti története — mint láttuk — G. Mauss könyvkötő-könyvkereskedő működésével kezdődött az 1740-es években, s gondozásában elsősorban a rövid életű jogi szakiskola kiadványai jelentek meg, amelyek egy részét — nem lévén Pesten nyomda — más városokban volt kénytelen nyomtatni. A következő évtizedben viszont már nyomda is épült a Duna e kis balparti településén. 1757-ben nyitott, a már szakkönyveket is kiadó Eitzenberger nyomda, 1774-től lett a második pesti nyomda vezetője Royer Ferenc Antal, s 1774-től szakkönyvek kiadásával is foglalatoskodott a Weingand ós Köpff könyvkereskedelmi cég. 1783-ban nyitott a Trattner-nyomda, amelyik szinte berobbant ebbe az iparágba, s nagyszámú jó és kevésbé jó könyvvel és újsággal árasztotta el Pestet. A Trattnerék által kiadott egyik leghíresebb korai periodika a Kovachich Márton György által 1786/87-ben szerkesztett Merkúr von Ungarn volt, amelyben fizikai témájú ós könyvészeti cikkek is helyet kaptak. E periodika 6. számában jelent meg pl. Schaffrath Lipót írása „Beschrelbung elnes naturalien-physikalish-mechanischen Kunstkabinets" címmel, továbbá egy összeállítás az új tankönyvekről „Verzeichniss der Schulbücher" főcímmel. A fizikai disszertációk számbavétele szempontjából is értékesek az olyan jellegű rovatai, mint amilyennel a 9. számban találkozunk: „Kandidaten von