Technikatörténeti szemle 20. (1993)

TANULMÁNYOK - Gazda István: A szakkönyvkiadás kezdete Pesten (1748–1798)

letzten Dezember 1785 bis letzten November 1786". A lap az új oktatási törvényeket is folyamatosan közölte. 1788-tól jelent meg a Trattner-nyomda gondozásában a Neuer Kurir, amelyből az óv ápr. 2-től heti három számot tudtak kiadni és eladni, s ennek melléklapja lett 1798-ban Magyarország akkori egyetlen tudományos újságja, a Schedius Lajos professzor szerkesztésében készült Literarischer Anzeiger. Egyébként az evangélikus Schediusnak köszönhetjük, hogy ezek­ről az évekről van kurrens szakkönyv-bibliográfiánk is, s azt is, hogy benne tisztelhetjük az egyik első hazai művelődés- és tudománytörténészt, vala­mint historiográfust. Schedius 1802-ben pl. tanulmányt írt a „Zeitschrift von und für Ungern"-ben „Ueber die alteste Druckschrift in ungarischer Sprache" címmel, azután a Bécsben 1804-ben kiadott Crusius-lexikonban a magyar­országi posta történetéről. Még jónéhány szaklapban és lexikonban publi­kált, továbbá kidolgozta az evangélikusok első pesti iskolája tantervét. Ő vetette papírra Winterl Jakabbal és Kitaibel Pállal együtt egy magyar ter­mészettudós társaság tervét 1802-ben, s e terv akkor nyomtatásban meg is jelent. Megszerkesztette azt a 9 lapos mappát, amely e címmel jelent meg: „Magyarország, Horvát, Tót, Dalmát és Erdélyországok, a tengermellék ós a katonai határőrvidék földképe". E térképek szerkesztésekor a Budán is dolgozó Littrow-val is több levelet váltott, hiszen térképeit — saját meg­fogalmazásában — „Aus astronomische Bestimmungen gegründete" óhaj­totta kiadni. A térképek elkészítésében Blaschnek Sámuel földmérő volt segítségére. Ezek az adatok kívánkoztak még ide, a Trattner-nyomda és állandó szerzői történetéhez. Ami a Landerer-családot illeti, annak egyik ága 1784-től nyomdászkodott itt, majd a következő évben Lettner József nyomdász nevével találkoz­hatunk a Pesten kiadott szakkönyvek címlapján. 1786-tól Weingand már elsősorban egyedül adja közre könyveit — legalábbis erről árulkodnak a fennmaradt címplapok, no meg az egyetem, Katona István és Pray György írta történelem tankönyvei. 1788-tól új nyomdásznév tűnik fel — termé­szetesen ez nem jelent minden esetben új nyomdát, ahogyan azt korábban már bizonyítottuk —, Patzkó Ferenc Ágoston neve, s jóvoltából megint új szakkönyvek kerülnek piacra, s nem ritkán a heti vásárok ponyváira. E nyomda nevéhez egy heti kétszer megjelenő lap, a Magyar Merkurius is kapcsolódik, s ők adják ki 1783. márc. 15-től az első magyarországi ag­rárhetilapot „Hungarische Agrikultur Zeitung" címmel. Rácz professzor or­vosi műveinek egy részét, sőt napjainkig helytörténészeinek munkáját nagyban segítő „Pesthi ó ós új módi kalendárium"-ot is 1790-től ők nyom­ják. Ami pedig e korszak utolsó éveit illeti: 1789-től foglalkozott Pesten

Next

/
Thumbnails
Contents