Technikatörténeti szemle 20. (1993)

TANULMÁNYOK - Papp Gábor: Born Ignác könyvtárának hungaricumai (Életrajzi háttérrel és Born kritikai bibliográfiájával)

Nem gondolt azonban arra, hogy egy ilyen munkához milyen sok ismeretre ós tapasztalatra van szükség" [1345:143-144]. Born rámutatott Fridvaldszky művének számos konkrét tévedésére, és arra a végső konklúzióra jutott, hogy „aligha várhatunk tőle valami jobbat" [B5:144]. Fridvaldszky könyvét, ha szelídebb szavakkal is, de egy másik korés honfitárs, Fichtel is bírálta [67:7]. Koch Sándor szerint [63] „kétségtelen, nem volt szakember és művébe belecsúsztak tévedések. Kritika nélkül fogadott el adatokat, de Born kíméletlen támadásait nem érdemelte meg." Born egyébként nemcsak Fridvaldszky munkájáról írva fogalmazott csípősen, a prágai folyóiratokban közölt recenziói [5:97] is hasonló stílusban fogantak [18:14]. Fichtel, J. E.: Die Geschichte des Steinsalzes und der Steinsalzgruben im Grossfürstenthum Siebenbürgen A fentebb említett Johann Ehrenreich von Fichtel (1732-1795) erdélyi kormányszéki tanácsos műve [H 8] Born rövid jellemzése szerint „igen terjedelmes értekezést nyújtott ezen ország [Erdély] sóbányászatáról" [B41:2/47-48]. A könyv a „Beytrag zur Mineralgeschichte von Siebenbürgen" második kötete. A címe szerint ásványtani munka első kötete valójában az erdélyi kövületekkel foglalkozik, és csak függelékében sorolja föl táblázatosan az erdélyi ásványlelőhelyeket. Ebben talán Bornnak is közvetett szerepe van. Fichtel — műve előszavában — úgy vélekedett, hogy Born recenziója Fridvaldszky könyvéről „ós szerzőjének személyes bemutatása meglehetősen sértő hangú ós Inkább elriaszt mindenkit, akinek az a terve, hogy Erdélyről valami jobbat írjon" [67:7]. Fichtel viszont a kövületekről írva olyan témát választott, amely Borntól — saját bevallása szerint — távolabb állt. Scopoli, J. A.: Crystallographia Hungarica Glovanni Antonio Scopoli (1723-1788), a „Magyar kristálytan" szerzője, a sokoldalú természettudós, 1769-1779 között Selmecbányán tanított ásványtant, kémiát ós kohászatot. Már 1767-ben levelezésben állt Bornnal [19:33], akivel selmeci tartókodása idején személyesen is megismerkedett. Born Scopolival és Podával együtt tervezett tanulmányutat tenni a Kárpátokba [68], úti leveleiben többször idézte Scopoli műveit, és néhány kisebb megjegyzése is tanúsítja, hogy nagyra becsülte munkásságát. Müller von Reichenstein, F.: Lettres sur la Tourma/ine du Tyrol Franz Joseph Müller von Reichenstein (1742-1825), a kiemelkedő pályát befutó ausztriai születésű bányászati szakember selmeci tanulmányai és