Technikatörténeti szemle 20. (1993)

TANULMÁNYOK - Papp Gábor: Born Ignác könyvtárának hungaricumai (Életrajzi háttérrel és Born kritikai bibliográfiájával)

— egy megszakítással — több mint 30 évnyi magyarországi, bánsági és erdélyi működése révén számítható a magyarországi szerzők közé, bár a könyvtárban (De Launay francia fordításában) meglévő munkáját éppen a rövid (1775-78) tiroli intermezzo alatt írta. Eredetileg Born számára írott levél formájában németül jelent meg 1778-ban. Müller további közleményeit — mint páholytag [38:4/317] — Born páholyának lapjában [K6], illetve a Born által szerkesztett Bergbaukundéban [K8] jelentette meg. Poda, N.: Kurzgefasste Beschreibung der, bey dem Bergbau zu Schemnitz in Nieder-Hungarn errichteten Maschinen Nikolaus Poda (1723-1798) jezsuita tudós 1765-től 1771-ig a Selmecbányái Akadémia matematika-fizika-mechanika tanszékének professzora volt, előtte ós utána Ausztriában ólt. Born könyvtárában meglévő bányagóptani munkájának kiadási gondjait már egy 1767-es, Bornhoz intézett levelében megemlítette, mondván, aligha fog a mű megjelenni, hacsak nem tudja jóbarátai költségén kinyomtatni [69]. Nos éppen Born lett az a jóbarát, aki néhány év múlva Poda segítségére sietett, és kiadta az eredetileg a Selmecbányái oktatásban használt értekezést. Ebbéli szándékát már az 1770. IX. 7-óre datált úti levelében jelezte [70]. Born — amint egy leveléből [71], és a műhöz írt ajánlásából Is kicsendül — meg volt győződve arról, hogy Igazán közhasznú munkát ad az olvasók kezébe. A köz hasznáról az Udvari Bányakamara alighanem más nézeteket vallott: sokak szerint (pl. [19:62]) Poda könyvének megjelenése volt az 1772. III. 20-i „titoktartási rendelet" kiváltó oka. A rendelet a bányahivatalnokoknak — állásvesztés terhe mellett — megtiltotta, hogy az Udvari Bányakamara engedélye nélkül ásványtani, bányászati ós kohászati tárgyú írásokat közzétegyenek. Ez az intézkedés komolyan veszélyeztette Born ekkoriban induló tudományos pályáját. „Hitte volna, hogy egy felvilágosodott országban Ilyesmi lehetséges?" — kérdezte érthetően elkeseredetten D.G. Schrebertől [72]. Nehéz lemérni a rendelet hatását Born tudományos munkásságára, mindenesetre figyelemre méltó, hogy 17721786 között — a már említett kegyes csalás révén kiadott úti levelein kívül — a saját neve alatt csak egyetlen olyan bányászati-kohászati tárgyú írása [B9] Jelent meg, amely a Habsburg Birodalom területére vonatkozott. Visszatérve Born ós Poda kapcsolatára, a baráti viszonyt mutatja a már Scopoli kapcsán említett, a Kárpátokba tervezett tudományos utazás is [68]. A jó kapcsolat nyilván a bécsi évek alatt is fennmaradt, erre utal, hogy Poda tagja volt Born páholyának [38:4/313].