Technikatörténeti szemle 20. (1993)
TANULMÁNYOK - Papp Gábor: Born Ignác könyvtárának hungaricumai (Életrajzi háttérrel és Born kritikai bibliográfiájával)
az 1800-as évek elején is tartó csődeljárás [9:32] egyik lépéseként került sor 1791. XI. 10-i kezdettel a tudós könyvtárának nyilvános árverésére. 3.3. A Könyvtár rövid általános jellemzése A könyvtárat legtömörebben talán a Wiener Zeitung 1791. október 26-i árverési hirdetményéből vett részletekkel jellemezhetjük: „tekintélyes könyvtár...a tudományok minden ágából, német, latin, francia, olasz, angol ós spanyol nyelven, különösen kiemelkednek a legritkább kémiai és alkímiai munkák, a természet mindhárom birodalmáról szóló legszebb művek, a latin ós görög klasszikusok legszebb kiadásai, az európai tudós társaságok actáinak legtöbbje" [9:31]. Az árverési katalógus 1228 tétel oktáv, 388 kvart és 179 fólió (összesen 1795) művet sorol föl. Ez természetesen a számos sorozat és folyóirat miatt ennél jóval több kötetet jelent. Nemcsak a kötetek, hanem a művek száma is több azonban 1795-nél, mert egy tétel alatt néha több szám is található. Összehasonlításul: gróf Széchényi Ferenc könyvtára 1797-ben 7090 kötetet számlált [60:211]. A könyvek felsorolása véletlenszerű, gyakran megfigyelhető azonban, hogy egymás után sok azonos témájú kötet következik, ami arra utal, hogy a tulajdonos tematikus csoportosításban tarthatta könyvtárát. (Kazinczyt sokszor idézett látogatása során könyvtárszobájában fogadta Born.) Mint a bevezetőben említettük, nem vállalkozhatunk a könyvtár tematikus értékelésére, de néhány kérdésre kitérünk. Az egyik ilyen kórdós Born nyelvismerete, amelyről már tanulmányai kapcsán szó esett. Anyanyelvén kívül kiválóan tudott franciául, erről fennmaradt levelei mellett egy könyve is tanúskodik. Könyvárából ítélve angolul, olaszul ós talán spanyolul is értett (egyes szakkönyvek mellett megtalálható a Don Quijote spanyol kiadása is). Mint ritkaságot megemlíthetünk egy svéd (52/880) és egy holland nyelvű munkát (53/893), valamint egy holland-német szótárat (50/838) is. Amint egyik első blográfusa írja: „Er verstand und sprach die geläufigsten Europäischen Sprachen, und sein Latein war klassisch schön und rein" [15:249]. Abból, hogy magyar nyelvű könyv még ritkaságként sem volt könyvtárában, arra gondolhatunk, hogy nyelvünkön valószínűleg nem tudott. Hasonlóképpen úgy tűnik, hogy hosszas csehországi tartózkodása alatt sem sajátította el a cseh nyelvet [8]. A könyvek jelentős része természetesen a tágabb értelemben vett ásványtan és kémia területéről származott, de amint Lindner rámutat [19:214], görög és latin klasszikusoknak, útleírásoknak, különböző területek