Technikatörténeti szemle 20. (1993)

TANULMÁNYOK - Papp Gábor: Born Ignác könyvtárának hungaricumai (Életrajzi háttérrel és Born kritikai bibliográfiájával)

kézikönyveinek és szaklexikonjainak átfogó gyűjteménye is volt e könyvtár. A listában megtalálhatók Born barátainak művei, így Ferber, Sonnenfels, Blumauer, Alxinger legtöbb munkája, Mária Anna főhercegnő könyve a Mária Terézia uralkodása alatt kibocsátott dísz- és emlékveretekről stb. Néhány kuriózum a gazdag listáról: Beschrelbung aller Kloster-Jungfrauen mit ihren Ordenshabit, Augsburg, 1693 (61/985), nyilván a Monachologia egyik „forrásmunkája"; La femme n'est pas inferieure a l'homme, London, 1750 (46/756); Fr. Rosenkreutzer: Erzehlung der 7 irrdischen Planeten, Nürnberg, 1764 (8/110/2), rózsakeresztes könyv; J. Rist: Entdeckung des wahren Steins der Weisen, Danzlg, 1682 (8/110/5), alkimista mű stb. A könyvtár érdekes színfoltját képezték a kéziratok is, melyek tartalmára sajnos mindössze a — gyakran csak vázlatosan megadott — címből következtethetünk. Egy részük ritka könyvek másolata volt, de alighanem Born és mások kéziratban maradt munkái is lehettek közöttük. A szisztematikus kéziratgyűjtést tanúsítja Born egy levele Schreberhez, amelyben (befejezetlenül maradt) „Mineralogia veterum" c. műve megírásához kéri Henckel egy kéziratának beszerzését [61]. Born pl. maga rajzolt címlapot egy Kern-kéziratához, ós Kern közleményét a schneckenstelni topázszirtről szintén egy nála őrzött kézirat nyomán adta ki [62]. 4. Born könyvtárának hungaricumai 4.1. Áttekintés A hungaricumok közé soroltuk a magyarországi születésű, illetve külföldi születésű, de Magyarországon dolgozó szerzők művelt (de Born munkái közül csak a magyar tárgyúakat), valamint külföldi szerzők magyar vonatkozású vagy Magyarországon kiadott munkáit. Ily módon 35 mű került a hungaricumok közé, vagyis a könyvlista címeinek kb. két százaléka. Ez az arány első pillantásra meglehetősen alacsonynak tűnik, ós megerősíteni látszik Szőkefalvi-Nagynak az 1769-ben összeírt könyvekre vonatkozó megállapítását: „szomorú, hogy [Bornnak] a magyar vonatkozású könyvei is igen kisszámúak". Mindazonáltal érdemes felfigyelni arra, hogy a Szőkefalvi-Nagy által ismert 1769-es lista 556 művéből csak 3, vagyis alig több mint 0,5 % volt ide sorolható, pedig a Magyarországra jövő Born nyilván magával hozta az országra vonatkozó összes könyvét. Azt is figyelembe kell vennünk, hogy a könyvtár jelentős része szakkönyvekből állott, a magyarországi szakkönyvkiadás pedig elenyészőnek volt mondható. Ráadásul Born valószínűleg nem is tudott magyarul, és így a különben