Technikatörténeti szemle 20. (1993)

TANULMÁNYOK - Remport Zoltán: Gróf Széchenyi István és a Duna menti vasmű

is akadt, amely Ganz kezében igencsak veszedelmes ellenlábasnak bizonyult, elhódítva piacainak jelentős részét. Széchenyit azonban az így kialakult helyzet sem térítette el eredeti szándékától, az öntöde gépgyárrá fejlesztésétől. Sőt szándóka erősödött, mert éppen ezekben az években tapasztalta, hogy a Lánchíd vasalkatrószei, amelyeket Angliában gyártottak, milyen körülményesen érkeznek be az országba és a hídépítés idejét a külföldre való támaszkodás mily nagymértékben meghosszabbítja. A végtelenbe nyúló huzavonákból arra következtetett, hogy az ország műszaki fejlesztése vas- és gépgyártó háttér nélkül csak nehézségek árán oldható meg. Erről 1846-ban írt levelében így nyilatkozik Clarknak: „Eddigelé még semmit sem intéztünk a pesti öntöde dolgában, mely a híd különféle tartozék darabjainak öntésére szolgálna. Szégyen volna, ha nem tudnánk éppen olyan jól és éppoly olcsón mindazt elkészíteni, amit máshol képesek, ezenkívül pedig mit sem kívánok jobban, mint itt egy jó öntödét alapítani, mely kétségkívül jól beválna. A Hengermalom napról-napra hasznot hajt óbb vállalkozás, és ezen felül mindkét városnak nagy jótétemény. Nos, ha azt az öntödétől el tudnánk különíteni és ez utóbbi számára rendkívüli tőkét találni, úgy 10000 sterling font összeg körül, meg vagyok győződve, hogy mindkét vállalkozás prosperálna. Mindig remélem, hogy ezt az összeget megszerzem, minthogy a báró (Sina Györgyről van szó) az öntödealapításnak sincs ellene, és most, midőn az engedélyt, hogy a vasútat egészen Gönyűig folytassa, éppen megnyerné, a lehető legjobb hangulatban van" (29). Az öntödét tehát a híd- ós vasútépítés háttérüzemeként is fontosnak tartja ós az alapítandó társaságba a nagytőkés Sina bárót is igyekszik bevonni. Az alapítandó új üzemnek telket is keres, mikor pedig a felkínált telkeket helyileg nem találja megfelelőnek, a nádorhoz fordul, hogy városi telkekből bocsásson rendelkezésére területet, mérsékelt áron ós az általa megfelelőnek talált helyen. A nádor azonban éppen haldoklik ós Széchenyi megdöbben, hogy akkor veszíti el támogatóját, amikor arra legnagyobb szüksége lenne. Ijedten jegyzi be naplójába: „Meghal a főherceg, mielőtt ...a vasöntöde..telke etc." (30) A telket azonban mégis sikerült megszereznie és most már a vállalkozást Is nyélbe üthette. Az öntő és gépgyártó társaság 1847. április 18-án alakult meg „Pesti Vasöntő és Gépgyár Társaság" (Pesther Maschinenbau und Eisengiesserei Gesellschaft) néven. Az új gyárat 1847-ben telepítik le a Lipótvárosban, a Hengermalom közelébe (kb. arra a helyre, ahol ma a Vígszínház áll), annak szerelése ós indítása azonban átnyúlik 1848-ra (31).