Technikatörténeti szemle 20. (1993)

TANULMÁNYOK - Remport Zoltán: Gróf Széchenyi István és a Duna menti vasmű

Ekkorra a gépek teljesítményt sokszorozó hatását is világosan felismeri. Megemlíthető erre vonatkozóan a következő gondolatfűzóse: Amiből a magyar 1000-et teljesít, abból az angol 1500-ra képes, nagyobb szorgalmánál fogva. Az angol azonban nem másfélszerest, hanem 20-ezret teljesít, azaz a magyarnak hússzorosát. A teljesítménynek ilyen nagyarányú megsokszorozását pedig a gépek teszik (14). A gépeknek ezt a fontosságát minden egyes angol útja megerősíti és az angol honba való állandó viszszatóróse felkelti benne azt a gyanút, hogy az angol és magyar gazdaság fejlődésének ütemkülönbsége nemhogy csökkenne, hanem még növekszik is. Szomorúan tapasztalja, hogy míg Magyarországon a politikusok adózásról, szólásszabadságról, nyelvhasználatról folytatnak vógletekbe nyúló eredménytelen vitákat, az angol társadalmi elit a vasútprogram megvalósításán ós a gőzhajózás kiépítésén fáradozik. Széchenyi példájukból merít erőt magának, a harmincas évtizedben, az angol példán felbuzdulva, szabályozza az Aldunát, folytatja a hídépítés szervezését és a gőzhajózás fejlesztését. Nyilvánvalóan angol példán kanyarodik egyre vissza a vas- és gépgyártáshoz is. A vasgyár alapításának azonban ezekben az években nem találja meg a kulcsát, viszont nagy lehetőség kínálkozik számára gőzmalmok felállítására. Erre az útra az 1836-ban létesült soproni malomtársaság vezeti rá, amely pártfogását kéri és elnökévé választja. A soproni társaság létesít először az országban gőzgéppel hajtott malmot, s jóllehet vállalkozása nem bizonyult tartósnak, buzdítást adott a Pesten, a Dunapart közelében felállítandó gőzmalomhoz (15). A gőzmalom állítása több célt is szolgált, - amint a feljegyzésben olvashatjuk -, hogy ,Jhazánk gabona helyett végképp liszttel űzze kereskedését: miáltal nemcsak mezei gazdáink nyernének tetemesen, de a szegényebb sorsúnak is kőszénásás, molnárság, a lisztet felfogó dongák készítése, sat. által új keresetkör nyittassék" (16). A létesítési célok között tehát nem utolsó helyen a szónbányászat támogatása is szerepel. A negyvenes évtizedben felerősödnek Széchenyi vasgyártói ambíciói ós két irányba vezetnek tovább. Az egyik irány a Hengermalmon keresztül vezet, a másik a dorogi szénmedence irányába mutat. A Hengermalmot 1839 és 1841 között építik fel ós az József Hengermalom néven 1841 szeptemberében kezdi meg működését. A gépi berendezések javítására a malom tartozékaként egy öntödével is felszerelt műhelyt is létesítettek, amely nemcsak javító munkát végzett, hanem gőzmalmokhoz alkalmazandó gépeket és eszközöket Is gyártott (17). Széchenyi fejlesztési elképzelései világosak: Első lépcsőben egy szerényebb, de öntödével is felszerelt gépműhely felállítása a Hengermalom létesítési költségein. Második lépcső-