Technikatörténeti szemle 20. (1993)

KRÓNIKA - „Magyar alkotók a műszaki- és természettudományok történetében” (Külföldi vándorkiállítás az Országos Műszaki Múzeum rendezésében)

„MAGYAR ALKOTÓK A MŰSZAKI- É$ TERMÉSZETTUDOMÁNYOK TÖRTENETÉBEN" (Külföldi vándorkiállítás az Országos Műszaki Múzeum rendezésében) A technika ós természettudományok magyar fejlődéséhez hozzájárult magyar alkotókról általában keveset tud a külföldi közvélemény. Ezt az űrt kívánta az Országos Műszaki Múzeum kitölteni egy olyan kiállítással, amely bemutatja azoknak a magyar tudósoknak, alkotóknak, feltalálóknak egy körét, akik munkásságukkal, találmányaikkal jelentősen hozzájárultak a természettudományok és a technika fejlődéséhez. Általában egy kiállítás valamely adott téma kisebb vagy nagyobb részleteinek összefoglaló megjelenítése. A részismeretek egy bizonyos meggondolás szerinti összekapcsolásával lehetőség nyílik összefüggések, párhuzamok, következtetések levonására, tehát még új információkat is nyerhetünk. A „Magyar alkotók a műszaki- és természettudományok történetében" című kiállítás megtekintésekor is észrevehetők párhuzamok, ha a 23 mérnök, illetve természettudós munkásságát vizsgáljuk. Az elemek periódusos rendszerében az 52-es rendszámon található tellúrt Erdélyben, a 72-es rendszámon található hafniumot pedig Koppenhágában fedezték fel. Az előbbi felfedezés Müller Ferenc József erdélyi bányaigazgató nevéhez (1782), míg a második Hevesy György kémikus nevéhez (1922) fűződik. Bécsben folytatta tevékenységét Müller Ferenc József a bányakamaránál, mint tanácsos, Petzval József, mint az egyetem matematika profeszszora, és Kempelen Farkas is, aki udvari megrendelésre készítette el a „sakkozó török" automatáját és a schönbrunni szökőkutat. A pesti egyetem kiemelkedő tanárai voltak: — Petzval József még mielőtt Bécsbe ment (1835-ben) oktatta a matematikát — Jedlik Ányos 1840-1878 között a fizika tanára — Than Károly a magyar kémia újjászervezője