Technikatörténeti szemle 20. (1993)

KRÓNIKA - „Magyar alkotók a műszaki- és természettudományok történetében” (Külföldi vándorkiállítás az Országos Műszaki Múzeum rendezésében)

— Báró Eötvös Loránd 1877-1919 között a fizika professzora — Zipernowsky Károly 1893-1924 között az erősáramú elektrotechnika professzora a Műegyetemen — Bánki Donát 1899-1922 között a gópszerkezettan professzora a Műegyetemen — Csonka János 1877 (24 éves korától) 1924-ig a Műegyetem gépműhelyének vezetője volt. A malomipar számára dolgozott ki a liszt és az őrlés minőségének vizsgálatára módszert Pékár Imre, Mechwart András pedig egy új technológiával gyártott gabonaőrlő hengerszóket tervezett, melynek gyártásával viláhírnóvre tett szert a malomiparban. A Ganz és Társa gyárban Mechwart András műszaki Igazgatón kívül több mérnök kiemelkedő teljesítményt mutatott fel: Zipernowsky Károly, Dóri Miksa ós Biáthy Ottó Titusz a zártvasmagú transzformátor kifejlesztői. Kettejük Zipernowsky ós Déri a villamoserőátvlteli- ós elosztó rendszer kidolgozásával is maradandót alkottak. Kandó Kálmán a vasútvillamosítás vezető szerkesztőjeként 1894-97 között, majd 1917-24 között dolgozott a Ganznál, ők valamennyien külön-külön Is jelentős eredményeket értek el a villamos forgógépek fejlesztése terén. Az Egyesült Izzólámpa ós Villamossági Rt. fizikusa volt Bródy Imre, aki feltalálta a kriptonlámpát ós kidolgozta a kriptongáz gazdaságos, nagyüzemi móretekben történő előállítását. Mérnök kollégája Winter Ernő pedig az elektroncsövek fejlesztésével készített először báriumkatódos elektroncsövet. A Nobel-díjat, amit kiemelkedő kémiai, fizikai, fiziológiai- orvosi alkotásokért adnak, több magyar származású kutató kapta meg. Közülük elsőként Szent-Györgyi Albert nevét kell megemlíteni, aki a Szegeden elért eredményével a fiziológiai orvostudományi Nobel-díjat érte el 1937-ben „a biológiai égésfolyamatok terén tett felfedezéseiért...". Hevesy György a kémiai Nobel-díjat 1943-ban „a kémiai folyamatok kutatása során az izotópok indikátorként való alkalmazásaiért" kapta. Bókósy György szintén a fiziológiai orvostudományi Nobel-díjat nyerte el 1961-ben „a fül csigájában létrejövő ingerületek fizikai mechanizmusának felfedezéseiért". Wigner Jenőt a fizikai Nobel-díjjal tüntették kl 1963-ban kutató társaival közösen „az atommagok ós az elemi részek elméletének fejlesztéséért, kivált az alapvető szimmetriaelvek felfedezéséért ós alkalmazásáért". Gábor Dénes munkáját „a holográfiai módszer felfedezéséért és a fejlesztéséhez való hozzájárulásáért" ugyancsak fizikai Nobel-díjjal ismerték el. A kiállításon szereplő tárgyak a természettudósok ós mérnökök találmányaiból, illetve azok későbbi változataiból, vagy makettekből kerültek