Technikatörténeti szemle 20. (1993)

A MAGYAR TECHNIKATÖRTÉNET-ÍRÁS NAGYJA - Terplán Zénó–Pénzes István: Szőke Béla (1894–1980)

solatot, amelyet Szőke Béla írt 1972. május 2-án (vagyis több, mint három évvel azután, hogy már átadta az emlékbizottság elnöki tisztét Pénzes Istvánnak) Dr. Varga József professzornak, a GTE akkori elnökének címezve, és amelynek másolatát mindkettőnknek megküldte. Hadd idézzük szó szerint ezt az összegyűrődött levélmásolatot, mert annyira jellemző stílusára, törekvéseire, hogy az általa megkezdett munka továbbfolytatódjék: „Kedves Barátom! Hosszadalmas betegségem miatt (melynek következtében a bal szemem még mindig nincs rendben) nem tudtam részt venni Egyesületünk Műszaki Emlékbizottságának ülésein, de Pénzes István kartárs elküldte nékem a Hozzád intézett 23. levelének másolatát. Ebből örömmel látom, hogy a MŰSZAKI NAGYJAINK életrajzgyűjtemény 4. kötetének sorsa előrehaladó Irányban kimozdult holtponti helyzetéből. (Ugyanis 1964 április havától nem adott ki Egyesületünk újabb életrajzokra szerzői megbízatásokat.) Visszagondolva arra, hogy e kiadvány megindításakor Veled együttesen beszéltük meg a mű szerkesztésében követendő irányelveket, bátorkodom a mű 4. kötetének tervezésére vonatkozó megjegyzéseimet és javaslataimat közölni. A tervezet tükrözi azt a törekvést, hogy ebben a kötetben ne csak a hírneves alkotók, hanem azok az alkotók is méltán ismertetve legyenek, akiknek fáradságos munkája magas szintre emelte Műszaki Egyetemünk hatékonyságát. Bizonyára sugalmazta ezt a tervezetet az a tény Is, hogy ebben az évben ünnepelhető az egyetemi rangra emelés 100 éves évfordulója. Ettől a gondolattól áthatva, megjegyzéseimet és javaslataimat pontokba foglalom abból a célból, hogy könnyebben tudjad közölni, melyeket helyeselsz, és melyeket tartasz változtatandónak vagy elvetendőnek. 1. Javasolom, hogy a tervezetbe legyen felvéve NEUMANN JÁNOS is. Javaslatomat három indokkal támogatom. a/ A matematikusok véleménye szerint Gauss óta nem volt matematikus, aki munkásságával akkora korszakalkotó fejlődést gyakorolt volna a matematika, sőt az összes alaptudományok, és ezáltal a műszaki tudományok haladására is, mint Neumann János, az elektronikus számítógép elméletének megalkotója. b/ A BME oktatási hatékonyságát ós eredményességét bizonyítja, hogy Neumann János fiatal egyetemi hallgató korában KÜRSCHÁK előadásait is hallgatta. Erre vonatkozólag ... a MŰSZAKI NAGYJAINK 3. kötetében Kürschák életrajzának 252. oldalán többek között a következő olvasható: „Az ilyen kiváló hallgatók közé tartozott korunk egyik kiemelkedően legnagyobb matematikusa, Neumann János, akit Kürschák már Rácz László-