Technikatörténeti szemle 20. (1993)

A MAGYAR TECHNIKATÖRTÉNET-ÍRÁS NAGYJA - Terplán Zénó–Pénzes István: Szőke Béla (1894–1980)

nak, a Középiskolai Matematikai Lapok szerkesztőjének ajánlására korábban megismert". c/ Hazánkban tevékenykedik a NEUMANN JÁNOS SZÁMÍTÓGÉPTUDOMÁNYI TÁRSASÁG is, mely f. év július 5-8 napjain a Bolyai János Matematikai Társulat Oktatási Osztályával együtt Miskolcon rendezi Vándorgyűlését. 2. Neumann János életrajzának és móltatásának megírására javaslom Dr. Sztachó Lajost, a szegedi Tudományegyetem volt matematika tanárát, Emlékbizottságunk tagját, aki a KGM Számítóközpontjában alapos tárgyi ismereteket is szerzett. Még egy okom van arra, hogy épp Dr. Sztachó Lajost ajánljam. Az a szerző, aki Kürschák életrajzának megírására még 1963-ban kapott megbízást, folytonos hitegetés után csak 1967 nyarán vallotta be, hogy a „már csak gépelni kell" ismételgetése nem felel meg a valóságnak. Ekkor fordultam Dr. Sztachó Lajoshoz, aki nyári vakációjának feláldozásával, derekas munkával, lelkiismeretesen, idejében megírta az életrajzot, úgyhogy a 3. kötet is még 1967-ben megjelenhetett. 3. Cserháti Jenő életrajzának megírása ügyében elsősorban Dr. Terplán Zénó professzort kellene megkérdezni, hogy vállalná-e? ő ugyanis már korábban foglalkozott a mórnökoktatás, főképp pedig a Gépelemek oktatásának kérdéseivel. Megírta Vidóky, Pattantyús, Szenlczei ós a két Herrmann életrajzát, lehetséges tehát, hogy szívesen venné e sorozatnak bővítésére való megbízást. Megjegyzem, hogy a 4. kötet számára beküldött Herrmann Emil és Herrmann Miksa kéziratot még annak idején az azóta elhunyt Gombás Tibor kartárssal együtt átnéztük, ós ezek a kéziratok bővebbek, mint az NME kiadványában megjelent életrajzok, sőt e kiadvány is a 4. kötetben megjelenendő életrajzokra hivatkozik, mint eredetire. Cserhátira vonatkozólag még megemlítem, hogy 1958-ban felkértem Dr. Vidóky professzort, hogy írja meg egyelőre vázlatosan a Műszaki Emlékek Gyűjtő Csoportja számára a fogaskerék-gyártás fejlődésének kezdeti szakaszát (mert a GTE még nem adott a részletes megírásra megbízást), és Vidóky ebben a visszapillantásban megemlékezett Cserhátiról is. Ugyanitt megírta, hogy Kármán Tódor hívta fel figyelmét a fogaskerék-méretezésnek a Hertz-feszültséggel való vizsgálatára. Abban az évben, amikor Kármán Magyarországon járt, felhívtam az Acta Technica szerkesztőségének figyelmét, hogy kedves emlék lenne Kármán számára Vidókynek ez a reá vonatkozó visszaemlékezése, és ekkor meg is Jelent ez a vázlatos kézirat nyomtatásban. 4. Reuss Endre életrajzának megírása ügyében kb. két évvel ezelőtt beszéltem Dr. Sályi István professzorral. Azt a választ kaptam, hogy szívesen vállalja, ha segítséget kap a személyi adatokra vonatkozólag. Azt