Technikatörténeti szemle 20. (1993)

TANULMÁNYOK - Schiller Vera: Hüpatia

i.sz. 1000-re. (A lexikont az 1930-as évekig — egy i. sz. 1175 előtt keletkezett Eusztathiosz: Homérosz — kommentárja alapján — egy Szuidasz nevű szerző művének tulajdonították. Ekkor azonban az a felfogás vált elfogadottá, amely egy I. sz. 1340 körüli Sztephanosz: Arisztotelész „Rhetorika"-Jához írt kommentár-kéziratra támaszkodva azt állítja, hogy a lexikont SOUDA-nak kell nevezni, mert ez a címe. Hogy ez a cím valójában mit is jelent, arra négyféle magyarázat is született.) A SOUDA rendkívül értékes forrásanyag, mert sok, máshol meg nem őrzött szöveg is megtalálható benne, ós mint Damaszkiosz műve is bizonyítja — amelyet rendkívül sok glosszájában igen nagy terjedelemben idéz — nincs benne túlzott keresztény elfogultság. A két ellentétes szemléletű forrásanyag közül Szókratész Hüpatia filozófiai tudását emeli ki, Damaszkiosz olyan tudást mond az övének, amely teljes, filozófiai ós természettudományos oldala is van. Szókratész szerint „Élt Alexandriában egy bizonyos Hüpatia, Theon filozófus lánya, aki nemcsak művelt emberek, de korának filozófusai közül is kiemelkedett és a Plotinosztól alapított Platon-i iskolát, egész örökségét védelmébe vette és filozófiai előadásokat tartott. Mindenki sietett is meghallgatni." Damaszkiosz szerint „Alexandriában született, nevelkedett és tanult. Mivel tehetsége felülmúlta apjáét, nem elégedett meg azzal amit apja tanított neki a mathematikáról, de nem tehetségtelenül foglalkozott egyéb bölcsességekkel is. Asszony létére köpenyt öltve járt a város közepén és nyilvánosan előadást tartott azoknak, akik hallgatni akarták őt Platón vagy Arisztotelész, vagy talán valamelyik másik filozófus tanairól." Meggyilkolásának okát mind a két szerző ugyanabban látja, tudniillik az attól való félelemben, hogy visszahódítja az embereket. Szókratész szerint a keresztény vezetők attól féltek, hogy Alexandria helytartóját — aki nagy tisztelettel beszélt mindig vele (és egyébként is hajlott a régi kultuszok felé) — fordítja ellenük, Damaszkiosz szerint pedig a város megválasztott vezetői elsőként mindig hozzá látogattak, hogy tanácsát kérjék. Szókratész egyházi irányultságát mi sem mutatja jobban, minthogy igyekszik Kürillosz alexandriai püspök felelősségét csökkenteni és a gyilkosság megszervezőjekónt egy Petrus nevű lektort nevez meg. Damaszkiosz ellenben élesen vádolja meg magát Kürilloszt a gyilkosság megszervezésével. Éles egyértelműséggel vádolja Damaszkiosz, de nem a SOUDA „Hüpatia" glosszája minden részletében. Praehter külön kihangsúlyozza az ebben rejlő ellentétet (12). Ennek az az oka, hogy a szócikk egy része nem közvetlenül Damaszkiosz művéből került a „SOUDA"-ba, hanem Mószüchlosz Milesziosz „Onomatologi"-jának közvetítésével. Ez az egyesek szerint