Technikatörténeti szemle 20. (1993)

TANULMÁNYOK - Schiller Vera: Hüpatia

lustlnus (i. sz. 510 - i. sz. 527), mások szerint lustinianus (i. sz. 527 - I. sz. 568) uralma idején alkotó szerző pedig igyekezett enyhíteni Damaszkiosz határozott vádját. A gyilkosság megszervezését Szókratész a következőképpen írja le. „Becsületessége, tekintélye miatt, ami neki nagy tudása révén jutott, és amelyet egyedüli szerénységgel viselt, került bírái elébe. Nem volt ezekben szemérem, ami az emberek nagy többségében megvan. Mert rendkívüli szerénysége miatt mindenki egyszersmind tisztelte ós elismerte őt. ők el­lenben gyűlölettel teltek el az asszony iránt. Amikor ugyanis gyakran be­szélt Horesztész-szel, a keresztény nép (az Ecclesia népe) attól félt, hogy őt a püspök iránti barátságtól visszatartja. Ádáz lelkű férfiak, akiknek ve­zetőjük egy Petrus nevű lektor volt, összeesküdtek a valahonnan hazafelé tartó asszony ellen". Damaszkiosz részletes leírása a következőképpen hangzik: „Ilyen volt hát Hüpatla: A beszédben értelmes és ügyes vitatkozó, tettekben okos ós állami ügyekben jártas. Az egész város joggal szerette ós kiváltképpen tisztelte, ós a város megválasztott vezetői (archonjai) elsőkónt mindig hoz­zálátogattak, ahogy Athénban is szokott történni. Mert, ha a filozófia ügye el is veszett, neve még nagyszerűnek ós tetszésre móltónak tűnt azok számára, akik az állam legfőbb dolgait intézték. Történt pedig egyszer, hogy Kürillosz, aki az ellentétes felekezet püs­pöke volt, amikor elment Hüpatia háza mellett, látta, hogy nagy kavarodás van az ajtó előtt, odaérkező, onnan távozó és mellette álló embereknek ós lovaknak összevisszasága. Amikor megkérdezte, hogy mi legyen ez a tömeg és mi miatt van a háznál lárma, azt hallotta követőitől, hogy Hüpatla filozófusnőt üdvözlik most, ós ez az ő háza. Mikor ezt Kürillosz megtudta, olyan indulat kelt benne, hogy tüstént Hüpatia meggyilkolását tervezte el, minden gyilkosság között a legiszonyúbbat." A Hészüchiosz Milesziosz közvetítette „SOUDA" szövegrészlet a követke­zőképpen ír a gyilkosság felelőseiről: „Vannak, akik azt mondják, hogy Kürillosz volt a gaztett irányítója, mások pedig úgy vélik, hogy az alexand­riaiak veleszületett vakmerősége és lázongásai miatt törtónt így. Sok püs­pökükkel is így cselekedtek ugyanis, mint például Georgiosz-szal ós Proteriosz-szal." (Praechter szerint ez az utóbbi mentegetődző kitétel va­lamelyik egyháztörtónósztől ered) (12). Érdekes módon a gyilkosság végrehajtását is másként írja le a két szerző. Szókratész szerint „a valamiért hazatérő asszonyt hordszékéből elra­gadván a Caesarea nevű Ecclesia-ra hurcolták, ruháiból kivetkőztetve kö­vekkel megölték. Tagonként széttépték azután ós azon a helyen, amelyet

Next

/
Thumbnails
Contents